Az elkészült adatbázisban a természetes élőhelyeket és az élővilágot térképezték fel, így például tartalmazza, hogy milyen erdők, milyen élővilágú gyepterületek találhatóak egy adott területen. A térkép jól használható különböző fajok, területek kutatásához, de hasznos lehet az árvízi kockázatok felmérése során is - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Tanács Eszter, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a műsorban elmondta: Magyarországnak tagállamként az Európai Unió 2020-ig tartó biodiverzitás stratégiájához kapcsolódóan feladata az ökoszisztémák és állapotuk, valamint az általuk az emberiség számára nyújtott szolgáltatások értékelése és térképezése. Ennek a munkafolyamatnak az első lépése és alapja az ökoszisztémák országos térképének elkészítése volt.

természet

Ez az első ökoszisztéma-adatbázis, amelyik ilyen részletes felbontással rendelkezik.

A térkép, amely az EU és a magyar állam közös finanszírozásában készült el, sokféleképpen használható fel: már a kutatások tervezése során is nagy segítséget jelent, de alkalmazható az árvízi kockázatkezelés és akár az árvízi tározók megtervezése során is.

Az elkészült térinformatikai adatbázis, amely mindenki számára elérhető és letölthető, hétköznapi használatra is alkalmas, például tanárok is használhatják interaktív módon.

Korábban is léteztek ilyen típusú térképek, de ez az első adatbázis, amelyik ilyen részletes felbontással rendelkezik.

Lehoczki Róbert földfelszín-monitorozási szakértő, a Lechner Tudásközpont munkatársa a műsorban azt mondta, a bemutató térkép minden szinten, a helyi közösségektől kezdve egészen magas szintű döntéshozásig használható, pontos alapot biztosíthat a különböző - például ökológiai vagy településtervezési - feladatokhoz. Pontossága és felbontása miatt nagy segítséget nyújthat a zöldinfrastruktúra vagy tájhasználat felmérésében, a lakóterületek, zöldterültek tervezésénél, kockázati, beruházási területek kijelölésében.

Az ország teljes területét lefedő térkép elkészítése kapcsán Lehoczki Róbert elmondta: mivel terepi felmérésre nem volt lehetőség, különböző meglévő intézmények adatbázisait használták fel és ezekből szintetizálták a jelenlegi térképet. Ahol nem volt adat, ott űrfelvételeket használtak a szakemberek.

Az ÖK közleménye szerint a 2015-ös állapotot mutató térkép készítése 2017-ben kezdődött és 2019 júniusára fejeződött be. A térkép készítésben kulcsszerepet játszott az Agrárminisztérium, a Lechner Tudásközpont (LTK), az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI).