Eltűnnek a vízfolyások, kiszárad a táj: riasztó fotókat, helyszíni beszámolókat kaptunk

Az Agroinform szerkesztőségét Schell Gergely környezettudatossági szaktanácsadó és pszichológus kereste meg, hogy felhívja a figyelmet a hazai aszályhelyzet egy kevésbé látható, ugyanakkor egyre súlyosabb következményére. A fotók és helyszíni tapasztalatok olyan térségeket mutatnak be, ahol a vízfolyások és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek állapota az elmúlt időszak rendkívüli szárazsága miatt drámai mértékben romlott.

„Fontosnak tartom, hogy a helyi média mellett az országos sajtó is számoljon be arról, mekkora veszélyben vannak Magyarország sérülékeny régiói. Amelyek sokszor alig-alig látszanak Budapestről, de előbb-utóbb ezek a problémák össze fognak érni” – írta megkeresésében.

Rövid idő alatt több vízfolyást is bejárt

Schell Gergely az elmúlt napokban bejárta a Hajta, a Galga, a Zagyva, a Felső- és Alsó-Tápió, valamint a Tápió összefolyásának térségét. Elmondása szerint a látottak minden korábbinál aggasztóbb képet festenek. Több helyen teljesen kiszáradt medrek, megrepedezett talaj és elszáradt növényzet látható. A korábban vízzel borított területek helyén sokszor már csak poros meder és kiégett növényállomány maradt.

A szakember szerint a vizes élőhelyek visszahúzódása nem csupán tájképi változás, hanem az ott élő növény- és állatvilág számára is komoly veszélyt jelent.

A Hajta Nagykátánál – Fotó: Schell Gergely

Van, ahol már csak a folyó neve emlékeztet a vízre

Beszámolója szerint a Tápió és a Hajta egyes szakaszain alig található víz.

„A Tápió-Hajta vidékéről két dolog hiányzik: a Tápió és a Hajta” – fogalmazott közösségi oldalán, utalva arra, hogy több helyen gyakorlatilag eltűnt a víz a mederből.

Hozzátette, hogy bár a Galgában és a Zagyvában még található víz, ezek az ökológiailag értékes élőhelyek is rendkívül sérülékeny állapotba kerültek, és tartós csapadék hiányában további romlás várható.

Zagyva-zúgó, Jászberény – Fotó: Schell Gergely

Az aszály hatása túlmutat a vízfolyásokon

A szakember szerint nem kizárólag a folyók és patakok vízszintje csökkent jelentősen. A környező rétek, mocsarak és természetes élőhelyek is kiszáradóban vannak, ami az egész táj vízháztartását kedvezőtlenül befolyásolja.

Úgy véli, a probléma kezelése csak tájléptékű szemlélettel lehet eredményes. Ennek része lehet a víz természetes visszatartásának erősítése, a vizes élőhelyek helyreállítása, valamint olyan megoldások alkalmazása, amelyek hosszabb távon javítják a táj alkalmazkodóképességét az egyre gyakoribb aszályos időszakokhoz.

Zsámbok, Hajta – Fotó: Schell Gergely

Egyre több figyelmeztető jel érkezik

Az idei nyár során az ország több pontjáról érkeztek hírek rekordközeli alacsony vízállásokról, kiszáradó csatornákról és jelentős csapadékhiányról. A mezőgazdaság mellett a természetes élőhelyek is egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

Schell Gergely szerint fontos, hogy ezekről a folyamatokról országos szinten is szó essen, hiszen a jelenleg leginkább érintett térségek problémái idővel más régiókat is elérhetnek.

Az Agroinformhoz eljuttatott fotók is azt mutatják, hogy a hosszan tartó száraz időjárás következményei már nem csupán statisztikákban, hanem a táj mindennapi képében is egyértelműen megjelennek.

Forrás és képek: Schell Gergely/Facebook