Klímavédelem – biogázok

Németországban „modellkísérletekben” vizsgálták, hogy biogázból, biometánból mennyit lehetne termelni és azok hogyan hatnak az üvegházhatást okozó gázok egyensúlyi viszonyaira, az utóbbiak okozta emissziók mérséklésére. Ez utóbbiak csökkentésének mértéke számos tényezőtől függött, többek között a biogáz/biometán létesítmények jellegétől és magától a szubsztrátumtól. Az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez a biometán hatékony felhasználásában a következő következtetéseket vonták le:

- A kapcsolt energiarendszerekben a biometán felhasználásával nagymértékű gázemissziót lehet megtakarítani

- A mezőgazdasági termelésből származó hulladék- és visszamaradó anyagok felhasználása az üvegházhatású gázok szempontjából sokkal előnyösebb, mint a termelt biomassza hasznosítása, de német viszonyok között a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása természetesen nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket.

- A biogázlétesítmények metánkibocsátást csökkentő és a hulladékgázt áramfejlesztésre való műszaki megoldásokat politikai szinten is szorgalmaznia kellene az államnak.

A biogáz- és biometánkapacitások további növelését a helyi keretfeltételek adta lehetőségek figyelembevételével kellene szorgalmazni, egyben az ilyen irányú beruházásokat felgyorsítani.

Áram tárolása földgázként

Német és osztrák kutatók közös összefogásában egy olyan – mai ismereteink szerint szokatlan – módszert dolgoztak ki, mellyel a szélből és napból nyert energiát szintetikus földgázzá lehet „átalakítani” és ezzel energiát tárolni. Egy ilyen elven dolgozó bemutató létesítmény már működik Stuttgartban. A frankfurti Szélenergia és Energiarendszer-technikai Intézet (IWES) igazgatója a következőket mondta: „Eddig a gázt árammá alakították át, most ennek megfordítottjára gondolunk, amikor az áramot alakítjuk át szintetikus földgázzá”. Ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy a szélből és napenergiából fölöslegben termelt áramot tárolni lehessen. Így amikor a szél huzamosan és erősen fúj, a szükségesnél több áram termelődik, mely „túlkínálat” az árampicon az árak alakulására kedvezőtlenül hat. Ilyen esetben tehát érdemes az ökoáramot f

Hidrogén az E10 hajtóanyag helyett?

Németországban a viták kereszttüzébe került az a kérdés, miszerint az alkohol benzinbe való 10 %-os bekeverése (azaz az E10 alkalmazása) jó módszernek számít-e. A német Hidrogén- és Tüzelőanyag-cellás Autószövetség véleménye szerint környezetvédelmi szempontból van jobb megoldás az E10-nél, nevezetesen pl. a megújuló energiaforrásokból nyert H2 felhasználása. Úgy látják, hogy rövid és hosszú távon a fölöslegben termelt szélenergia felhasználásával a víz elektrolízisével gazdaságosan és fenntartható módon lehet „zöld hajtóanyagot” (H2-t) előállítani. Az E10-nek azt is hátrányául hozzák fel, hogy 50 l E10 5 l alkoholt tartalmaz, mely alkoholmennyiség előállításához 12,5 kg búzaszemet kell felhasználni. Más szóval aki 100 km-enként 6 l E10-t használ, az közben ennek a távnak a megtétele során, másfél kg-nyi kenyeret „éget el”. Ezen a számítási logikán haladva 5 l-nyi alkohol alapanyagának megtermeléséhez 20 m2-nyi szántóterületre van szükség, szélenergiával pedig ugyanennyi energia előállításához a „térigény” csak 2,9 m2. Ráadásul a tüzelőanyag-cellás autóval ugyanannyi energiafelhasználás mellett 1,8-szor nagyobb távolságot lehet megtenni, mint a hagyományos égésű motorral.