Ez utóbbiak csökkentésének mértéke számos tényezőtől függött, többek között a biogáz/biometán létesítmények jellegétől és magától a szubsztrátumtól. Az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez a biometán hatékony felhasználásában a következő következtetéseket vonták le:

  • A kapcsolt energiarendszerekben a biometán felhasználásával nagymértékű gázemissziót lehet megtakarítani
  • A mezőgazdasági termelésből származó hulladék- és visszamaradó anyagok felhasználása az üvegházhatású gázok szempontjából sokkal előnyösebb, mint a termelt biomassza hasznosítása, de német viszonyok között a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása természetesen nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket.
  • A biogázlétesítmények metánkibocsátást csökkentő és a hulladékgázt áramfejlesztésre való műszaki megoldásokat politikai szinten is szorgalmaznia kellene az államnak.
  • A biogáz- és biometánkapacitások további növelését a helyi keretfeltételek adta lehetőségek  figyelembevételével kellene szorgalmazni, egyben az ilyen irányú beruházásokat felgyorsítani.


Áram tárolása földgázként
Német és osztrák kutatók közös összefogásában egy olyan – mai ismereteink szerint szokatlan – módszert dolgoztak ki, mellyel a szélből és napból nyert energiát szintetikus földgázzá lehet „átalakítani” és ezzel energiát tárolni. Egy ilyen elven dolgozó bemutató létesítmény már működik Stuttgartban. A frankfurti Szélenergia és Energiarendszer-technikai Intézet (IWES) igazgatója a következőket mondta: „Eddig a gázt árammá alakították át, most ennek megfordítottjára gondolunk, amikor az áramot alakítjuk át szintetikus földgázzá”. Ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy a szélből és napenergiából fölöslegben termelt áramot tárolni lehessen. Így amikor a szél huzamosan és erősen fúj, a szükségesnél több áram termelődik, mely „túlkínálat” az árampicon az árak alakulására kedvezőtlenül hat. Ilyen esetben tehát érdemes az ökoáramot földgázként tárolni.

Hidrogén az E10 hajtóanyag helyett?

Németországban a viták kereszttüzébe került az a kérdés, miszerint az alkohol benzinbe való 10 %-os bekeverése (azaz az E10 alkalmazása) jó módszernek számít-e. A német Hidrogén- és Tüzelőanyag-cellás Autószövetség véleménye szerint környezetvédelmi szempontból   van jobb megoldás az E10-nél, nevezetesen pl. a megújuló energiaforrásokból nyert H2 felhasználása. Úgy látják, hogy rövid és hosszú távon  a fölöslegben termelt szélenergia felhasználásával a víz elektrolízisével  gazdaságosan és fenntartható módon lehet „zöld hajtóanyagot” (H2-t) előállítani. Az E10-nek azt is hátrányául hozzák fel, hogy 50 l E10  5 l alkoholt tartalmaz, mely alkoholmennyiség előállításához 12,5 kg búzaszemet kell felhasználni. Más szóval aki 100  km-enként 6 l E10-t használ,  az közben  ennek a távnak a megtétele során, másfél kg-nyi kenyeret „éget el”. Ezen a számítási logikán haladva 5 l-nyi alkohol alapanyagának megtermeléséhez 20 m2-nyi szántóterületre van szükség, szélenergiával pedig ugyanennyi energia előállításához a „térigény” csak 2,9 m2. Ráadásul a tüzelőanyag-cellás autóval ugyanannyi energiafelhasználás mellett 1,8-szor nagyobb távolságot lehet megtenni, mint a hagyományos égésű motorral.