Köztudott, hogy a mezőgazdasági termelés is nagy mennyiségben „termel” szennyvizet (gondoljunk a nagyüzemi állattartó telepekre), melynek kezelése jobbára súlyos gondokat jelent. Ezért is érdekes az az USA-ban kidolgozott eljárás, mely révén mindenféle szennyvízből bakteriális lebontással energiát lehet nyerni. A módszer lényegében két technológia ötvözete. 1. A szennyvizet felhasználó mikrobiális üzemanyagcellák (angol rövidítésben: MFC) alkalmazása és az elektromosságot termelő, természetesen előforduló baktériumok munkába állítása. 2. A fordított elektrodialízis (RED) a sós és az édes víz közötti sós gradiensből közvetlenül termel elektromosságot. (Kísérleti szinten a RED rendszerben a sós és az édes vizet membránok által elválasztott váltakozó kamrákba helyezik, és elektromos töltést hoznak létre.) A RED rendszer tehát az édesvíz és a sós víz közötti ionos különbségből „kivonja” az energiát. A hatékony működtetéshez nagy számú membránra van szükség, ha viszont - a szennyvízben található, annak szerves anyagával táplálkozó és elektromos áramot termelő - „exoelektrogén” baktériumokat állítunk hadrendbe, akkor az energiatermelés mértékét az említett baktériumoknak köszönhetően nagymértékben lehet növelni. Ez tehát az a különleges eset, amikor a szennyvízből energiát lehet nyerni, ami pedig energiaszűkös világunkban roppant nagy előnyt jelent.

(http:/live.psu.edu/story/58143)



Zöld energia Görögországban

A súlyos eladósodással küszködő Görögország a gazdasági gondok ellenére is a „zöld energia-ágazatba”, a megújuló energia infrastrukturális fejlesztését célzó befektetéseket „nemzeti prioritásnak” tekinti. Ennek keretében a napenergia hasznosítási kapacitását a 2010. évi 206 MW-ról 2020-ra 2,2 GW-ra, 2050-ben 10 GW-ra szeretnék növelni. Az energiaszektor  ilyetén való felkarolására az EU-ban, de  harmadik országokban is felfigyeltek. A Helios projektnek köszönhetően Görögország az EU legnagyobb „tiszta energia” exportáló országa lehet. 

Eep.org/Newsletter/2012/EEP

Megújuló energia Hollandiában


Hollandiában 2010-ben az összes energiatermelésben a megújuló energiák részaránya 3,8 %-ról 4,2 %-ra növekedett. A helyzet javulásában az is szerepet játszott, hogy maga az összfogyasztás csökkent. A megújuló energiák fogyasztása 86 petajoul-ról 93-ra nőtt. 2011-ben a bioüzemanyagok felhasználása a gépjárművek meghajtására harmadával nőtt, részaránya egyébként a megújuló energiák összmennyiségében 15 %-ot tett ki. A megújuló energiák 45 %-át áramtermelésre használták. A szélenergia aránya 20 %-ot tett ki.

Eep.org/Newsletter/2012/EEP