A Balaton körül körülbelül 1200 hektárnyi nádas van, aminek legalább a harmadáról minden évben le kellene vágni a növényt annak megújulása érdekében, de ez már évek óta nem teljesül - veti fel cikkében a problémát a napi.hu
A learatott terület nagysága minden évben csökken
Az idei enyhe időjárás miatt az idén sem várható változás, nagyon kevés az esélye annak, hogy a Balatonon olyan biztonságos jégfelület alakuljon ki, ami a nádaratás feltételeit is biztosítani tudja.
Még az is elképzelhető, hogy csak a 400 hektárnyi szárazföldi területen lehet majd aratni.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy sok esetben még ezt sem sikerült megvalósítani, ugyanis egyre kevesebb vállalkozó nyújtotta be a jelentkezését a vízügyi igazgatóság által kiírt meghívásos pályázatra.
Ha nincs jég, nem lehet nádat vágni
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Évek óta nincs nádvágásra alkalmas jég a Balatonon, pedig természetvédelmi előírás, hogy a nádat a jégről kell learatni a növény tövének védelme és a taposási károk megelőzése érdekében.
Amikor csak lehetett, eddig mindig levágták a nádat, de csak akkor, ha ezeken a területeken biztonságosan befagyott a Balaton
– mondta Alsóörs alpolgármestere, Ferenczy Gábor. Alsóörs önkormányzata nagyjából 10 hektárnyi területű nádassal rendelkezik, ahonnan utoljára 2017-ben tudták jégről learatni a nádat. Ez a területnek környezetvédelmi szempontból nem tesz jót: látható, hogy a nád nem tud megújulni, elkezdődött a sásosodás.
Az alpolgármester szerint érdemes lenne a tóparti önkormányzatoknak egy közös beruházás eredményeként olyan nádvágó eszközt beszereznie, amivel a nád taposása nélkül, a vízből is meg lehetne valósítani a feladatot.
Nem csökken a nádasok területe, éppen ellenkezőleg: 2008 óta a 2020-as felmérésig a Balatonnál majdnem megduplázódott a tómedren kívüli nádasterület – fotó: pixabay.com
Több tónál is hasonló helyzet alakult ki
A Fertő-tónál nyolc, egymást követő évben nem tudták elvégezni a nádaratást az enyhe időjárás miatt. Pedig a kilencvenes években helyi beszámolók szerint a több mint hatezer hektáros nádas kétharmadán egyszerre 24 nagy teljesítményű gép végezte a munkát a jégen, miközben mellettük több százan végezték a letermelést.
A Velencei-tó környéki nádvágások során a rendszer-változtatás idején még 39 brigád aratott a környéken. Napjainkban már csak azok bérelnek területet, akik a learatott növényt maguk használják fel tetőépítésre, javításra és más náddal kapcsolatos munkákra.
Évek óta nincs nádvágásra alkalmas jég a Balatonon, pedig természetvédelmi előírás, hogy a nádat a jégről kell learatni a növény tövének védelme és a taposási károk megelőzése érdekében – fotó: pixabay.com
Szerencsére nem csökken a nádasok területe a Balaton körül
A balatoni parti sávok állapotát Pomogyi Piroska hidrobiológus és munkatársai ötévente mérik fel, elvégezve a nádasok összeírását, és számon tartva azon a stégeket és bejárókat, amelyeket a védett nádasok megbontásával hoztak létre.
A szakember szerint a felmérések eredményei arra utalnak, hogy nem csökken a nádasok területe, éppen ellenkezőleg:
2008 óta a 2020-as felmérésig a Balatonnál majdnem megduplázódott a tómedren kívüli nádasterület, míg a tómederben az összterülete 1200 hektár körül van, ami alig változik.
Ez azonban a hidrobiológus szerint nem jelent egyértelmű javulást, hiszen a nádasok minősége folyamatosan romlik. A nád megjelenésének az elsekélyedő víz kedvez - ezért erre a természetes folyamatra nagyon kellene vigyázni.
