Az agrár szakemberek körében közismert, hogy a vízi környezetben a nitrogén szerves anyagokban, ammónia, nitrit, nitrát és molekuláris nitrogén formájában fordulhat elő. A biológiai nitrogénciklus első lépéseként a levegőben lévő nitrogén beépül az őt megkötő élőlények szervezetébe, majd az anyagcseretermékek és az elpusztult élőlények lebomlása során ammónia keletkezik (ammonifikáció). Maga az ammónia a nitrogén redukált származéka, színtelen, szúrós szagú gáz.


A vizek ammóniatartalma a szerves anyagok biológiai lebomlását jelzi, ezért a szerves szennyezések egyik legfontosabb mutatója. A szabad ammónia (ellentétben az ammóniumionnal) a sejtmembránon áthatol, és sejtméregként viselkedik. Az ammónia mérgező hatása függ az oldott oxigén, szabad szén-dioxid, a keménység és a pH értékétől is.

víz

A vízi környezetben a nitrogén szerves anyagokban fordulhat elő – fotó: Shutterstock

A világ rohamos népességnövekedésével, az urbanizáció fokozódásával járó szennyezések egyre súlyosabb méreteket öltenek. A szennyezések felszámolásában eddig is szép eredményeket értek el a bioremediációs módszerekkel. E módszerarzenált kiszélesítve azt vizsgálták, hogy a Bacillus egyik vad törzse az ammóniás szennyezés csökkentésében mennyire válik be. Lombiktenyészetekkel dolgozva a legjobb eredményt 7 pH-nál és 30 Celsius-fokon érték el, amikor is a Bacillus-fajnak köszönhetően (5 g/L ammóniumszulfátos kiegészítés mellett) 99,2 százalékos ammóniakinyerést mutattak ki.