A német Nitrolimit kutatási program
Németországban a hathatós vízvédelmi intézkedések ellenére sem sikerült megakadályozni sok tó és folyó tápanyaggal – főleg nitrogénnel – való szennyezettségét. Ismeretes, a mezőgazdaságban főleg a nitrogén-túladagolás következében – elsősorban laza talajokban – a nitrogén szennyezheti a talajvizet, egyben a felszíni vizeket is. A talajszelvényből kimosódó nitrát-N felszín alatti és felszíni vizekbe kerülve nitrát-szennyeződést okoz. A nitrogén mellett főleg a foszfortartalmú műtrágyák idézik elő az eutrofizálódást úgy, hogy a mezőgazdasági területekről erózióval, deflációval a felszíni vizekbe, tavakba jutnak az imént említett tápanyagok. Az ilyen vizek minősége aztán gyökeresen megváltozik, a tiszta, tápanyagban szegény vizek (oligotrófok) elvesztik kék vagy zöld színüket, átláthatóságukat. Ezzel szemben az autotróf vizekre a tápanyagbőség, a mélyebb rétegekben oxigénhiány, a fenéken gyakran rothadt iszap jelenléte jellemző. Ezekben a plankton algák a felső réteget benépesítve okozzák a „vízvirágzást”. A N (és P) okozta vízszennyezettség következtébe az algák tehát elszaporodnak, melynek megakadályozására a vizekbe történő nitrogén-befolyást meg kell állítani. Németországban országos összefogás keretében a Nitrolimit kutatási program ezt a célt szolgálja. Az iménti program a következő kutatási témákat öleli fel:
• A N-befolyás algabiomasszára és a vízminőségre kifejtett hatásának felmérése
• A N-befolyás mennyiségi meghatározása
• Különböző klímaszcenáriók mellett a csökkent N-koncentrációk jövőbeli hatásainak becslése
• A N-bevitel csökkentéséhez az intézkedési terveket és azok költségvonzatát tartalmazó katalógus kidolgozása.
