Az öt évvel ezelőtt elfogadott első éghajlat-változási stratégia főként az üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozott. A most elkészült dokumentum négy súlypontot határozott meg, a dekarbonizáció mellett az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, valamint a társadalmi partnerséget - mondta Bencsik János. Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként működő NAK készítette.

A központ vezetője elmondta: az éghajlat-változási törvény tavalyi módosítása előírta, hogy az anyagot új szerkezetben kell beterjeszteni, ami figyelembe veszi európai uniós kötelezettségeket, valamint azt, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak következtében az elmúlt öt évben egyre szélsőségesebb időjárás volt tapasztalható Magyarországon is. Ezek gazdasági és társadalmi szinten is érzékelhető anyagi károkat okoztak - közölte. A dokumentumhoz érkezett mintegy 800 véleményből a stratégia keretrendszerébe illeszthető javaslatokat beépítették - tette hozzá a NAK vezetője.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlat-változási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit.

Emiatt nálunk alapvető szempont, hogy a változásokhoz való alkalmazkodásra összpontosítsunk, a kibocsátás csökkentése mellett - fogalmazott a NAK vezetője. Hozzátette: a szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. A formálódó dekarbonizációs tehermegosztás, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett, lehetőséget biztosít az ország újraiparosítására és az állattenyésztési ágazatok, s az azokhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére.

A beérkezett szakmai javaslatok között hangsúlyosan szerepelt a természeti erőforrások, a vizek, a talaj, az erdők, és összességében az ökoszisztéma fokozott védelme, amelyek alapvetően meghatározzák az ezekre ráépülő gazdasági ágazatok és közszolgáltatások alkalmazkodóképességét - ismertette Bencsik János.

A következő, 2014-20-as európai uniós költségvetési ciklusban a közvetlen agrártámogatási és vidékfejlesztési források csaknem 30 százalékát, a többi operatív program forrásainak pedig 20 százalékát, összesen mintegy 2500 milliárd forintot az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási feladatokra kell fordítani - hívta fel a figyelmet a NAK vezetője.

Hangsúlyozta, hogy alapvetően új feladatok nincsenek. Az árvízi kockázat mérséklésére szolgáló beruházások, például egy árvízvédelmi töltés megerősítése elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Ugyanakkor fontos, hogy az egyszerű árvízvédelmi beruházások helyett komplex vízgazdálkodási fejlesztések valósuljanak meg, amelyek már az öntözési igényeket is ki tudják elégíteni - hozta fel példaként Bencsik János. Kiemelte azt is, hogy az új éghajlat-változási stratégia szorgalmazza a beruházások közötti jobb összhangot, hogy kevesebb pénzből komplexebb, a közjó szempontjából hatékonyabb fejlesztések valósulhassanak meg minden területen.