Ausztriában az Ipari-Biotechnológiai Intézet két olyan baktériumot (Pseudomonas poae és Stenotrophomonas rhiophila) fedezett fel, amelyek kedvezőtlen termesztési körülmények között is nagy lökést adnak a haszonnövények növekedésének. Így a távoli Üzbegisztán sós (szikes) sztyeppjéin is eredményes növénytermesztésre van kilátás akkor, ha a vetőmagvakat Stenotrophomonas baktériumot tartalmazó réteggel vonják be. Az ilyen irányú fejlesztésekre szép példát találni Dél-Bajorországban, ahol a cukorrépa vetőmagvakat Pseudomonas baktériumot tartalmazó réteggel vonják be.
A Pseudomonas baktériumoknak legtöbb faja környezeti mikroba, talajok és vizek mikrobiótájának jellegzetes tagjai. A környezetvédelemben hasznos szerepük arra vezethető vissza, hogy szerves szennyező anyagok (például kőolajszármazékok) lebontásában vesznek részt. Ilyen faj a P. fluorescens. A P. syringae viszont növényi kórokozó. Mindezek jelzik fajgazdagságukat és széles vertikumú szerepüket. Ez a kör újabb hasznosítási lehetőséggel kecsegtet, nevezetesen erre kiválasztott fajukkal a vetőmagvakat bevonva a terméseredmények javulnak. Az ilyen jellegű – lényegében biológiai – védekezés a környezetvédelmet is szolgálja.
Dél-Bajorországban a cukorrépa vetőmagvakat Pseudomonas baktériumot tartalmazó réteggel vonják be – fotó: Shutterstock.com
A BASF és a Göttingeni Egyetem növényvédelmi kutatói a kártevők elleni védekezés hatékonyságának növeléséhez egy új „célfehérjét” fedeztek fel. Egy olyan fehérjéről van szó, amely a rovarok egyensúlyozásában, hallásában és mozgáskoordinációjában játszik döntő szerepet. Ezt a fehérjét célozták be a pimetrozin és pirifluquinanzon inszekticidek alkalmazásához. Ezzel a módszerrel a szereket célirányosabban és hosszabb időre szólóan tudják bevetni a kártevők ellen. Rámutattak arra is, hogy ezt a módszert más inszekticideknél is lehetne alkalmazni.
