A globális felmelegedés megfékezése
Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2008-2017 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért tizenhét legmelegebb év közül tizenhat 2000 utáni.
Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,85 ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek. Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy
a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 78%-a az energiaiparból származik Európában (2015.).
A károsanyag-kibocsátás csökkentése európai szinten együttműködve sokkal hatékonyabb, a klímaváltozás káros hatásai pedig az összes tagállamot érintik, még akkor is, ha nem azonos módon. Míg a mediterrán térségben nagyobb szárazság és kánikula várható, addig a kontinens belső területein a folyók áradása és erdőtüzek várhatóak.
Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi adatok szerint az EU jó úton halad a klímacélok elérésében, 2015-re a kibocsátás 22%-kal csökkent.
Az EU jó úton halad a klímacélok elérésében – fotó: Pixabay
Hogyan éri el az EU a kibocsátás csökkentését?
Az Unió kulcsszerepet játszik a globális felmelegedés megfékezésében, fontos szereplője a klímaváltozásról szóló ENSZ-tárgyalásoknak. A párizsi klímamegállapodás részeként 2014-ben az EU még tovább lépett, és azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az Unióban az 1990-es adatokhoz képest.
A károsanyag-kibocsátás csökkentése
Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.
Az energiaszektor kérdése
A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja, amelyet 2018-ban fogadott el a Parlament. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát. Emellett az EU külön figyelmet fordít az épületek energiahatékonyságának növelésére.
Az uniós vezetők megegyeztek, hogy a 2014-2020 közötti időszakra tervezett büdzsé legalább 20%-át a klímaváltozással kapcsolatos projektekre fogják fordítani, ebből 3,4 milliárd eurót csak a LIFE környezetvédelmi akcióprogramra.
További információkról, statisztikákról, intézkedésekről itt olvashattok.
