Bolygónk legváltozatosabb élőlényei az állatok - a tudomány mintegy másfél millió állatfajt ismer, miközben egy jelentős részük még felfedezésre vár. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar. Valamennyi állatfaj életmódja érdekes, de sokféleségük miatt lehetetlen lenne bemutatni a szokásaikat. A következőkben néhány tudományos szempontból is figyelemfelkeltő állati történetet mutatunk be, bizonyítandó, hogy mennyire ismeretlen területnek számít az emberek számára az állatok élete.
Horgászó róka
2016 márciusában egy spanyol csapat egy vörös rókát vett filmre, amint pár óra leforgása alatt tíz pontyot fogott. A kutatók az első bizonyított rókahorgászatról tavaly augusztus 18-án az Ecology című folyóiratban számoltak be. Bár korábban is találtak a rókafészkekben halmaradványokat, de eddig nem voltak biztosak abban, hogy a ragadozók maguk fogták a halat, vagy a már elpusztult halakat gyűjtötték össze.
A videón szereplő róka nem ette meg az összes halat, hanem a fogásának nagy részét elrejtette és úgy tűnt, hogy legalább egy halat megosztott egy nőstény rókával.
Thomas Gable, a Minneapolisi Minnesota Egyetem vadökológusa szerint ez a kutatás megerősíti, hogy egyes rókák horgásznak.
Ejtőernyőző vándorszalamandra
A Kalifornia északnyugati részén őshonos vándorszalamandra a vörösfenyőfák tetejéről indulva "képzett" ejtőernyősként száll alá úgy, hogy a levegőben az első és hátsó lábait kinyújtva szabályozza sebességét és mozgásának irányát. A 2022. május 23-án a Current Biology című folyóiratban megjelent cikk szerint szakszerűen koordinálja a süllyedését, és siklás közben is megtartja a stabil ejtőernyős testtartást.
A vándorszalamandrák az akár 88 méteresre megnővő vörösfenyők lombkoronáiban élnek, némelyikük az egész életét a fákon tölti.
Kukabúvár kakaduk
A kakadu számára a kidobott szemét valódi kincs. A Sydneyben élő tollasok megtanulták, miként kell a szemeteskukákat kinyitni és onnan kivenni a szemetet. A lakosság természetesen nem örül a "mutatványnak", hiszen a madarak által szétszórt hulladékot újra össze kell szedni.
A kutatók tavaly szeptember 12-én a Current Biology folyóiratban számoltak be arról, hogy szabályos harc alakult ki az emberek és a kakaduk között. Barbara Klump, a németországi Radolfzellben található Max Planck Állatviselkedési Intézet ökológusa szerint ez kiváló példája lehet a fajok között zajló úgynevezett innovációs fegyverkezési versenynek.
A kakaduk megtanulják, hogyan kell felfordítani a szemeteskuka fedelét, erre reagálva az emberek téglához hasonló dolgokat alkalmaznak a kukatetők leszorításához, hogy megvédjék a szemetet. A kakaduk azonban gyorsan rájönnek, hogyan győzzék le ezt az akadályt is
– mondta a Barbara Klump, aki a munkatársaival több mint 3000 szemeteskukát vizsgáltak meg annak érdekében, hogy megállapítsák, az emberek miként védik meg a hulladékaikat. Kiderült, hogy ha túl sok macerával jár egy kuka kinyitása a kakaduk új vadászterületet keresnek.
Katapultáló pókok: mentik az életüket
Tavaly április 25-én számoltak be a kutatók a Current Biology folyóiratban arról, hogy párosodás után a Philoponella prominens hímek olyan elképesztő sebességgel katapultálnak a nőstények mellől, hogy azt még a kamerák sem voltak képesek rögzíteni.
A gyors katapultnak a célja nem más, mint a szexuális kannibalizmus elkerülése. A nőstények ugyanis gyorsan felfalnák a párjukat.
A Philoponella prominens Japánban és Koreában őshonos - társas fajnak számít, mert akár 300 egyed is összeállhat annak érdekében, hogy hálók egész rendszerét szőjék meg és tartsák karban.
Aranyhalak vezetik a guruló akváriumot
Egy motoros víztartály irányítására tanítottak meg hat aranyhalat az izraeli Beer-Sheva Negev Ben-Gurion Egyetem munkatársai. A halak számára olyan hat keréken guruló mini akváriumot készítettek, ami fölé egy számítógépes kamerarendszert erősítettek. Az eszköz folyamatosan követte a hal helyzetét és mozgását a tartályban.
A guruló akváriumot a hal mozgása irányította: amikor az aranyhal balra úszott, az „autója" is balra fordult, ha visszafelé úszott, a guruló miniakvárium is tolatott.
A 2022. február 15-i Behavioral Brain Research folyóiratban számoltak be a kutatók arról, hogy a halaknak a térről és navigációról való képzetük nem korlátozódik csak a természetes környezetükre.
A halakat megtanították arra, hogy egy szoba közepétől az egyik falon lévő rózsaszín tábla felé guruljanak. A tucatnyi, egyenként 30 perces foglalkozás eredményeként a halak rövid útvonalakat választottak céljuk eléréséhez.
Indexképek: pixabay.com
_fill_100x75_0.jpg)
