Az országban évente 2 millió t-nyi ilyen jellegű „biogén hulladék” halmozódik fel. A konyhai hulladékok, ételmaradékok – konzisztenciájuk révén - alkalmasak erjesztésre, a nehezen lebomló fa- és bokornyesedék viszont termikus úton hasznosítható. Mindkét hasznosítási eljárás üvegházhatású gázok (főleg metán, kéjgáz, részben szén-dioxid) kibocsátásával jár. Ez a jelenség főleg a biológiai folyamathoz szükséges energiafelhasználással és a nem tökéletes elégetéssel magyarázható. A metánná alakítás nettó energiaigénye – 600 KWóra/tonna értékkel – a legmagasabb, az áram- vagy hőtermeléshez az energiaigény ennél 15 %-kal kisebb.
Az erjesztési maradék (melléktermék) komposztálásakor a nettó energianyereség tonnánként átlagosan 44 KWóra-val csökkent. Az üvegházhatású gázok egyensúlyát vizsgálva a legjobb értéket a biogázból történő biometán előállítás jelentette. Az erjesztés általában jóval kedvezőbb volt az említett gázok egyensúlyát illetően, mint a komposztálás.
Az erjesztés iménti előnye akkor érvényesült jobban, ha az erjesztési maradékot folyékony és szilárd fázisra különítették el, nem pedig szétválasztás nélkül dolgoztak. Az energiahatékonyság és az iménti egyensúly javítására a következető javaslatokat érdemes fontolóra venni:
- Az erjesztési maradékok tárolóját a metán elillanását megelőzendő és az energetikailag hasznosítható biogáz mennyiségének növelése érdekében érdemes légmentesen lezárni
- A biogáz biometánná alakításához kevés áram- és hőigényű és csekélyebb metán elillanást okozó eljárást érdemes alkalmazni. Így az azokban lévő tápanyagok is jobban hasznosulnak.
- Az erjesztési maradékot lehetőleg növényektől mentes (csupasz) földekre kell kijuttatni és egy órán belül a talajba kell dolgozni
- A biogén hulladékok részben zárt rendszerű komposztálása előnyösebb, mint a nyílt komposztálási mód.
www.umweltbundessamt.at/aktuell/presse
