A csoport által készített jelentést február 5-én mutatták be az Európai parlamentben, ahol arra kérték a képviselőket, hogy a felvetett ötlet kerüljön bele az európai zöld megállapodásba és az EU új élelmiszer-szabályozásába.
A csoport ezzel is ösztönözné a húsfogyasztás csökkentését – fotó: Pixabay
A jelentés szerint a marhahúsra 100 grammonként 0,47 eurós, a sertéshúsra 100 grammonként 0,36 eurós, a csirkére pedig 100 grammonként 0,17 eurós adót kellene kivetni. A csoport szerint így az árak már tükröznék a húsok előállításának környezetre gyakorolt hatásának valós költségeit.
A TAPP célja továbbá az árak emelésével a húsfogyasztás csökkentése és a növényi alapú étrend ösztönzése. Emellett a javaslattevők azzal is érvelnek, hogy a húsadóból befolyó összegeket egy kompenzációs rendszerben kellene újraosztani a gazdák és a fogyasztók között.
Egyébként a húsokra kiszabott, környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő felárakról már több európai országban is folyik a vita. Habár az EU-ban a klímaváltozás hatásainak mérséklése nagy támogatottságot élvez, a hús árának emelése várhatóan ellenállásba fog ütközni, ugyanis a világ legnagyobb húsfogyasztói a nyugat-európai államok.
A nyugat-európai államok a világ legnagyobb húsfogyasztói – fotó: Pixabay
Az ENSZ adatai szerint az egy főre eső átlagos húsfogyasztás 1961 óta körülbelül 20 kilogrammal nőtt. 2014-ben egy ember átlagosan 43 kiló húst fogyasztott el. Európán belül Spanyolországban és Ausztriában mérték a legmagasabb értéket, ahol az egy főre eső átlagos húsfogyasztás 94,04, illetve 90,87 kg volt.
A Napi.hu értesülései szerint a húsfeldolgozók érdekvédelmi szervezete megkérdőjelezte a jelentésben foglalt adatok hitelességét. Szerintük a holland érdekképviseleti csoport nem veszi figyelembe a hús protein tartalmát. Ugyanis ha a kibocsátást az alapvető aminosavak alapján számolnák a súly helyett, akkor kiderülne, hogy a növények termelése nagyobb kibocsátással jár, mint a marha-, csirke- vagy sertéshús előállítása.
