Intenzív gazdálkodás a környezet megóvásával

A bemutatókon a szakértők azokra a helyes gyakorlatokra, fenntartható megoldásokra hívták fel a figyelmet, amelyek megelőzik a vizek szennyeződését, a talajok pusztulását, illetve megőrzik a biológiai sokszínűséget az agrártájban.

A Syngenta az elmúlt évben világszerte mintegy 150 fórumot szervezett gazdálkodók, kereskedők, beszállítók, az élelmiszerlánc szereplői, kutatók, civil szervezetek, kormányzat, hatóságok bevonásával, ahol azt mérték fel, mit vár el a társadalom a mezőgazdaságtól, milyen területre kell összpontosítaniuk fenntarthatósági tevékenységüket.

Az Európai Fenntartható Fejlődés Hete keretében szervezett bemutató.

A széles körű konzultációs folyamat eredményeként az agrárvállalat 2019 áprilisában jelentette be innovációs tevékenységének felgyorsítását, melynek keretében három területre fókuszál.

A termékfejlesztés során a független szakértők által meghatározott fenntarthatósági elvek mentén a társadalmi elvárások figyelembevételére még nagyobb hangsúlyt helyeznek. A vállalat együtt dolgozik a partnereivel azon, hogy tovább csökkentse a környezeti terhelést, hozzájáruljon a talaj minőségének megőrzéséhez, mérsékelje az eróziót. Mindezt úgy, hogy a termelési hatékonyságot megtartsa, növelje. Ezenkívül új, fenntartható megoldásokat fejleszt termelőkkel, kutatókkal és környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve.

A Syngenta már eddig is kiemelten kezelte a fenntarthatóság témakörét. Ennek szellemében hozta létre Interra^® Farm Hálózatát is, melynek hazai helyszínén, Dióskálon valós gazdálkodási körülmények között vizsgálják a szakemberek a környezetért vállalt felelősség mellett megvalósítható termesztéstechnológiákat.

Az Interra^® Farm Hálózatának hazai helyszínén, Dióskálon valós gazdálkodási körülmények között vizsgálják a szakemberek a környezetért vállalt felelősség mellett megvalósítható termesztéstechnológiákat.

„A kísérleti területeken intenzív, jövedelmező gazdálkodás mellett a környezet, talaj és vízbázisok megóvására irányuló megoldásokat kutatjuk 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben”, mondta Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere az Európai Fenntartható Fejlődés Hete keretében szervezett bemutatón.

Pecze Rozália: „A kísérleti területeken intenzív, jövedelmező gazdálkodás mellett a környezet, talaj és vízbázisok megóvására irányuló megoldásokat kutatjuk 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben.”

A magyar Interra^® Farm a Kis-Balaton vízgyűjtő területén, a Plotár család gazdaságában található. Plótár Istvánék mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. A családi gazdaságban nagyrészt barna erdőtalajon klasszikus szántóföldi kultúrákkal – kukoricával, őszi búzával, őszi és tavaszi árpával, napraforgóval, őszi káposztarepcével – foglalkoznak. Gyümölcsösükben alma és szőlő terem. A szántóföldi gazdálkodás mellett juhokat és szarvasmarhákat is tartanak. A farm lehetőséget biztosít a legújabb innovatív, precíziós technológiák vizsgálatára és digitális megoldások tesztelésére.

„A gazdaságban bevezetett forgatás nélküli művelésmód javítja a talaj szerkezetét és a talajéletet, stabilizálja a terméshozamot, melyet mérési adataink is alátámasztanak. Ez a fajta gazdálkodás kedvezően hat a talaj nedvességének megtartására, csökkenti a víz elfolyását és az eróziót. Emellett fontos eredményeket értünk el a biodiverzitás növelése területén: háromszor nagyobb tömegben található a földigiliszta a hagyományos műveléshez hasonlítva, madárfajokat tekintve hatszor több egyed és kétszer több faj táplálkozik a talajkímélő művelésben. A talajveszteség is a tizedére csökkent; a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről”, ismertette Pecze Rozália a program eredményeit.

Az előadásokon elhangzott: a becslések szerint a mintegy 4 millió hektáros összgazdálkodási területből csaknem 1 millió hektáron használnak részben talajkímélő megoldásokat. A cél az, hogy egyre több gazdálkodó ismerje fel a természeti erőforrások – mint a talaj és az ivóvízkészlet – védelmének fontosságát, ugyanakkor használják fel a gazdálkodás javára is a környezetkímélő megoldásokat.

Plótár István, a családi gazdaság tulajdonosa a saját tapasztalatairól szólva elmondta: a forgatás nélküli talajműveléssel javult a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége. Ez nagyon fontos, hiszen kevesebb, ám sokkal kiszámíthatatlanabb csapadékmennyiség hullik a térségben.

Plótár István: "A forgatás nélküli talajműveléssel javult a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége."

Emellett a termésmennyiségek növekedése mellett is mintegy 15 százalékkal csökkentek az költségeik, így a vállalkozás fejlesztésére is sokkal több lehetőségük nyílik.

A magyar mezőgazdaságban a lejtős területeken általános tapasztalható nagy probléma a csapadék okozta talajerózió. A földterület mintegy 40 százaléka érintett eróziós kockázattal. A heves, nagy intenzitású esők ezt a jelenséget fokozzák.

A Dióskál közelében található szentgyörgyvári kísérleti eróziós állomáson a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei 15 éve folytatnak méréseket a hagyományos szántásos és a forgatás nélküli talajművelésre vonatkozóan. A kísérlet eredményei szerint a talajkímélő művelésmód kedvezően hat a talaj nedvességének növelésére és megtartására, jelentősen csökkentve a víz elfolyását a talajfelszínen és a talajpusztulás kockázatát. A bemutatón elhangzott:

a gazdálkodók felelős növényvédőszer-használattal is sokat tehetnek a környezet megóvása érdekében.

Nagy kockázatot jelentenek a pontszerű, azaz kisebb területen keletkező szennyezések, amelyek belekerülhetnek a terület vízgyűjtő rendszerébe, felszíni vizeibe és a talajvízbe. Ezt csökkenthetik, ha permetezőgépeik külső-belső tisztítását olyan módon végzik, hogy utána a mosóvizet biztonságosan össze lehessen gyűjteni. Dióskálon ezt speciális ülepítőberendezéssel oldják meg.

A helyes gazdálkodási gyakorlatok fenntartják a jövedelmező gazdálkodást.

Az úgynevezett RemDry-rendszerből a napfény és a szélenergia felhasználásával a víz elpárolog, a növényvédőszer-maradék pedig leülepszik a berendezés tartályában, ami egyszerűen eltávolítható, majd veszélyes hulladékként megsemmisítésre kerül.

A Syngenta már eddig is kiemelten kezelte a fenntarthatóság témakörét.

A permetezéstechnika, a helyes szórófejválasztás és a permetelsodródás minimalizása fontos eleme a Syngenta programjának. Így megelőzhető, hogy a permet a célzott növények mellett esetlegesen azok környezetébe is kijusson.

Ezek a helyes gazdálkodási gyakorlatok fenntartják a jövedelmező gazdálkodást, és megkímélik a természeti és környezeti értékeket, amelyekkel a gazdálkodók a társadalom elvárásait is teljesítik.

A A középiskola főigazgatója, Simonné Szerdai Zsuzsanna hangsúlyozta: az intézmény kiemelt feladatának tekinti, hogy a tanuló fenntarthatósági napon részt vett a vállalattal nemrégiben együttműködési megállapodást kötött szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium több mint negyven tanulója is.k tényleges gazdálkodási körülmények között is megismerjék a legkorszerűbb művelési módokat. Ezért a saját gazdaság mellett nagyon fontos, hogy partnerük modern technológiáiba is betekintést nyerhettek ezen a napon.

A fenntarthatósági napon részt vett a vállalattal nemrégiben együttműködési megállapodást kötött szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium több mint negyven tanulója is.

„Nagyon fontos törekvésünk, hogy az intézményünk diákjai, akik reményeink szerint a mezőgazdaságra mint leendő pályájukra tekintenek, tisztában legyenek a környezetet is szem előtt tartó, azt megóvó modern agrárgazdálkodási technológiákkal, és ezeket későbbi munkahelyükön is alkalmazzák”, tette hozzá Simonné Szerdai Zsuzsanna.

Fotók: Láng Péter