Magyarországon az uniós átlagnak csak mintegy fele az ökológiailag művelt, biogazdálkodással hasznosított mezőgazdasági terület aránya az összes megművelt területhez viszonyítva - közölte Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, amelyet a IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS) szünetében tartottak.

Ismertette: ökológiai (a környezeti szempontokat figyelembe vevő, fenntartható, organikus, azaz  bio- gazdálkodás Magyarországon mintegy 127 ezer hektáron, a termőterület 2,5 százalékán folyik. Az itt megtermelt áru 80-85 százalékát alapanyagként kiviszik az országból. Ugyanakkor a belföldön eladott, feldolgozott ökológiai termékek mintegy 90 százaléka import. Ezen az arányon változtatni kellene - vélekedett.

A IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS) a Parlament Felsőházi termében október 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Becslések szerint az ökológiai termékek piaci részesedése Magyarországon 1-3 százalék, a világtendenciához hasonlóan növekvő. Az ebből származó árbevétel éves szinten mintegy 20 milliárd forint, tette hozzá. A nemzetközi tanácskozás résztvevőit köszöntötte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki hangsúlyozta: a földet úgy kell megművelni, hogy az ott végzett munka egyben egészséges környezet biztosításának alapjául is szolgáljon.

Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében többek között arról szólt, hogy megszületett az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséről szóló Nemzeti Akcióterv. Ez a dokumentum összegzi azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani annak érdekében, hogy az ökológiai gazdálkodás körébe  vont területek nagysága növelhető legyen. Az akcióterv növelni hivatott az alapanyagok feldolgozottsági szintjét, fejleszteni a marketingtevékenységet és előmozdítja  kutatói hálózatok létrehozását.

Utalt arra is: további cselekvési tervek is készülnek a tárcánál az ágazat helyzetének javítására. Ilyen a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, valamint a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. A lefektetett tervek szintén azt szolgálják, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételei javuljanak Magyarországon, főként a fenntarthatóság szempontjából. A helyettes államtikár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani az ország GMO-mentességét, még ha olykor támadások is érik emiatt.

Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón az együttműködés és az összefogás fontosságát hangsúlyozta a régió gazdálkodói között.