Habár a piac lassabban bővül a kereslet továbbra is növekszik – fotó: Pexels
A fogyasztók ugyanis egyre inkább igénylik, sőt fokozottan keresik az egészséges és ugyanakkor környezetkímélő termékeket. A legnagyobb mennyiségű bioterméket azonban a keverék-takarmány ipar követeli, mivel ez képezi a bio-minőségű állati termékek előállításának alapját.
A takarmányalapot képező, a biotermesztés követelményeinek megfelelő gabonafélékből, olajmagvakból és hüvelyesekből az EU egyelőre belső termelésből nem tudja kielégíteni az igényeket, így várhatóan hosszabb távon importra szorul. A biotermesztésre való átállás magas költségei viszont erősen korlátozzák a biotermesztés kiterjesztésének lehetőségeit.
Emellett, az igazolt biotermékek előállítása precíz termesztési és feldolgozási technológiák, illetve precíz nyilvántartás alkalmazását követeli meg, amelyeket a termelők jelentős része nem képes, illetve – a bizonytalan megtérülésre való tekintettel – nem hajlandó megfinanszírozni.
Emellett, az ilyen technológiáknak az átlagnál jóval magasabb a munkaerő igénye is, amit csak a növényvédelem, valamint az állatgondozás rovására lehet átcsoportosítani.
Fentiek alapján, 2030-ig a biotermesztésre szánt területek a tagországokban összesen, várhatóan 18 millió hektárra (a teljes mezőgazdasági terület 10 %-ára) növekednek a 2018. évi 7 százalékával szemben, az éves növekedési ütem pedig a 2007 és 2018 között öt százalékról mintegy háromra csökken.
