A méhészettel foglalkozó ausztrál Anderson család a kis „épületeivel" forradalmasította a mézbegyűjtést: kaptárjaikba forgó kereteket építettek, így a gyűjtéskor nem kell zavarni a méheket, mert a keretekből a gravitációnak köszönhetően kicsorgó méz egy csapon begyűjthető, írja a Trade magazin.
Andersonék szerint a méz begyűjtése még sosem volt egyszerűbb: egyenesen a csapból csorog a méz, a méheknek nyugalmas, és nincs szükség nehéz, drága, kényelmetlen felszerelésre. Hobbiméhészeknek is ajánlják innovatív méhkasukat, hiszen egy kis kertben is elfér és nem nagy befektetés.
Világszerte egyre nagyobb figyelem övezi a méhpopulációk számát, hiszen az élelmiszer-ellátásban betöltött szerepükön felül indikátorként viselkednek: nem élnek meg ott, ahol a környezeti rendszer nem működik megfelelően, így számunkra könnyen felismerhetővé teszik, ha gond van.
Az egyedszám növelése érdekében a városok is fontos lépéseket tesznek méhlegelők létesítésével és méhkasok elhelyezésével, melyek kerülhetnek szállodák, lakó- és irodaházak tetejére.
A nagyvárosok közül Párizs gyorsuló ütemben a méhészet központjává válik a városszerte háztetőkön megtalálható méhkasokkal, ahogy a közvélemény egyre inkább megismeri a vidéki méhcsaládok számának rohamos csökkenését. A városi méhek ellenállóbbnak és ráadásul szorgalmasabbnak is mutatkoznak vidéki rokonaiknál.
Budapesten az Agrárminisztérium jár elöl jó példával, az épület egyik erkélyére költöztetett egy méhcsaládot Nagy István miniszter:
Indexkép: Flow Hive
