Mezőgazdasági, élelmiszeripari hulladékokból nyereség

A hulladékok felhasználásának egyik legnagyobb piaca az energiaszektor. Természetesen más hasznosítási lehetőségek is kínálkoznak (takarmány, műtrágya, hajtóanyag, műanyagok és vegyszerek előállítására alapanyag-forrás, stb.). Jó példát találni erre a Nestlé gyárak hálózatában, ahol is 32-ből 20-ban a keletkező kávézacc egy részét energiatermelésre használják.
A Starbucks cég olyan enzimeket keres és vizsgál, melyekkel az élelmiszer- és kávé-feldolgozási hulladékokat olyan anyagokká lehet lebontani, melyekből számos anyag (többek között műanyagok) alapanyagát lehet nyerni. Skóciában a Rother lepárló cég a hulladékok lepárlásából hőt és energiát nyer, és állati takarmányt állít elő.

A hatékony hulladékhasznosításban  igen fontos szempont, hogy ne kelljen azt hasznosításra messzire szállítani, azaz a hulladékok keletkezési és feldolgozási helye lehetőleg közel legyen egymáshoz. Persze a legfontosabb szempont az, hogy új hulladékhasznosítási szemlélet honosodjon meg és terjedjen el. Ahogy a Rabobank hirdeti: „A hulladékok jelentette értékeket maximális mértékben ki kell aknázni”.


Mezőgazdasági hulladékok csoportosítása

Közismert, hogy a mezőgazdasági termelés során jelentős mennyiségű hulladék termelődik, melynek ésszerű hasznosítása a mezőgazdaságnak és a környezetvédelemnek egyaránt fontos feladatot jelent.

Ha a mezőgazdasági hulladékokat a teljes hulladékkörbe beépítve szemléljük, akkor a hulladékokat általában a régebbi csoportosítás szerint halmazállapot és eredet szerint szokták besorolni. Az előbbi szerint szilárd, folyékony, iszapszerű és gáznemű, az utóbbi szerint települési, termelési és veszélyes hulladékokat különböztetünk meg. E „régi” csoportosítás alapján a mezőgazdasági hulladékok a termelési hulladékok kategóriájába tartoztak. Ez a csoportosítás idejét múlta, mert a hulladékgazdálkodási törvény szerint  veszélyes – nem veszélyes és inert kategóriákat állítottak fel, ráadásul ez a csoportosítás nagyon is „általános”-nak bizonyult, így sokkal jobbnak számít az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján készült besorolás, ahol a mezőgazdasági hulladék már „méltó helyet” kapott.

A mezőgazdasági hulladékok között inert hulladékokat nem tartunk számon, azaz olyan anyagokat, melyek nem mennek át jelentős fizikai, kémiai és biológiai változásokon. A települési (kommunális) hulladék egy része szintén biomasszát tartalmaz, miként a zöldterületekről, pihenés, üdülés céljára szolgáló helyekről származó hulladék.

Minthogy a mezőgazdasági hulladékok lényegében „biomassza-kategóriákat” jelentenek, ezért azok biomassza jellege szerint elsődleges – másodlagos – harmadlagos biomassza csoportokba sorolhatók. Az elsődleges biomassza kategóriákba a mezőgazdasági melléktermékek, növényi hulladékok, ocsú, burgonyahéj, kerti és konyhai zöldhulladék stb. tartoznak. A másodlagos biomassza csoportba az állattenyésztés melléktermékei, állati eredetű hulladékok, trágya, hígtrágya tartoznak,  a harmadlagos biomasszák közé többek között az élelmiszeripari melléktermékek sorolhatók.
(Ez utóbbi ismertetés alapjául a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének  Czupy,I. – Vágvölgyi,A. - tanulmánya szolgált.)