Görögországban a lakosság több mint 90%-a elutasítja a génmódosított növényeket. Az ország 54 prefektúrájából 48 génmódosítás-mentes övezetnek számít. Az ország évente 500 millió eurót fizet a GMO-s szója behozataláért.
A hazai élelmiszerek 60%-a tartalmaz szóját, főleg szójafehérjét és szójaolajat, a felvágottaktól az édesipari termékekig bezárólag. Ezért is fontos az importszállítmányok génszennyezettségének ellenőrzése. Ennek a függőségnek a felszámolására a hazai biogazdák az USA-ból és Argentínából származó szójatakarmányok helyett a biobab és biocsillagfürt termesztésében látják a megoldást.
A biotermesztés során a peszticidekről és műtrágyákról lemondva a környezetet megkímélik, egyben a költségeket is csökkentik. A hazai agrárszövetségek betegségeknek ellenálló olyan bab- és csillagfürtfajtákat kínálnak, melyek a talaj és a biodiverzitás szempontjából is előnyösek, ugyanakkor biztos hozamot adnak.
Jelenleg az ország 5%-án folytatnak biogazdálkodást – azért csak ilyen kis területen, mert nincs erre állami támogatás. Az is még kérdéses, hogy a biogazdákat kellő mennyiségű vetőmaggal mennyire tudják ellátni.
Ma Magyarország csupán 5%-án folyik biogazdálkodás – fotó: Shutterstock
2012 óta a „Greenpeace” szervezésében az ökogazdák, valamint az ökogazdálkodásra áttérni szándékozók részére a fehérjenövények termesztéséről workshopokat tartanak. Az ökogazdálkodás természeti feltételei az országban adottak, a klíma igen jó, elvileg tehát a növénytermesztést fenntartható módon lehetne alkalmazni, értékes biotermékekkel megjelenve a világpiacon.
