A helyreállítási terv megvalósítására szánt, hazánknak járó összeg felhasználásának tervezése tavaly ősszel kezdődött meg. A palyazat.gov.hu oldalon több száz oldalas anyag olvasható a részletekről, a tervek szerint Magyarország 5 894 milliárd forint forrásra tarthat számot.

Sajtóértesülések szerint azonban a tervezett, több mint 5 800 milliárd forint helyett a magyar tervet végül 2 500 milliárd forintos összegre fogják benyújtani, mert a konstrukcióhoz tartozó hitelkeretre nem tart igényt Magyarország. A 444.hu információi szerint

legnagyobb mértékben a vízgazdálkodásra (öntözésre) és az egyetemekre szánt keretösszeget fogják csökkenteni.

Ezekre a célokra szánt az EU 672 milliárd eurót

A Európai Tanács 2021. február 11-én elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet. Ez a 672,5 milliárd EUR összegű eszköz alkotja az EU rendkívüli helyreállítási erőfeszítése, vagyis az uniós vezetők által 2020. júliusban elfogadott 750 milliárd EUR összegű terv, a Next Generation EU gerincét.

A források hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a tagállamok kezelni tudják a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, biztosítva egyúttal azt, hogy a tagállami gazdaságokban megvalósuljon a zöld és a digitális átállás, aminek következtében ezek a gazdaságok fenntarthatóbbá és reziliensebbé válnak majd.

Európai Unió támogatások

Óriási forrásokat szán az Európai Unió a koronavírus-járvány miatti gazdasági károk helyreállítására – Fotó: pixabay

Az EU helyreállítási és ellenállóképességi pénzügyi eszközét a következő pillérek mentén lehet felhasználni: zöld átállás, digitális transzformáció, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés, társadalmi és területi kohézió, egészségügy és reziliencia, a következő generációra – többek között az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.

Reziliencia: rugalmas ellenállási képesség, azaz egy rendszer azon képessége, hogy erőteljes, újból felmerülő, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék.

De mi a magyar terv?

A hazai tervezési folyamat során a következő súlyponti területeket határozták meg:

  • Demográfia és köznevelés

Cél a gyermekvállalási kedv és a hazai lakosságszám növelése az ezt elősegítő család-, adó- és egészségpolitikai eszközök révén, illetve a XXI. századi követelményeknek megfelelő, nemzeti alapokon álló, minőségi oktatás biztosítása. Becsült keret: 450 milliárd forint.

  • Egyetemek megújítása

A magyar egyetemek Európa legmagasabb színvonalú oktatási, tudományos, innovációs és kulturális központjaivá, a helyi közösség és a gazdaság- és kutatásfejlesztés motorjává való emelése a terv egyik rögzített célkitűzése. Becsült keret: 1 200 milliárd forint.

  • Felzárkózó települések és régiók

Cél: a fejlődésben lemaradt települések és régiók teljes körű fejlesztése a munka és a tanulás lehetőségeinek bővítésével. Becsült keret: 220 milliárd forint.

  • Vízgazdálkodás

Cél: a magyarországi felszíni és a felszín alatti vízkészletek védelme és a vízgazdálkodás megújítása, versenyképességének és jövedelemtermelő képességének növelése (öntözés). Szintén fontos célkitűzés a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása. Becsült keret: 160 milliárd forint. (ez fog várhatóan csökkenni)

öntözés

Az öntözésnek is kiemelt szerep jutna a magyar helyreállítási terven belül – Fotó: pixabay

  • Fenntartható, zöld közlekedés

Ezen a területen a következő célokat határozták meg: Magyarország összes településének egy nemzeti közlekedési rendszerbe való összekapcsolása, a települési, regionális, városközi és az áruszállítási útvonalak bővítése, azok minőségi megújítása és klímabarát technológiák elterjesztése a közlekedésben. Becsült keret: 1 400 milliárd forint.

  • Energetika (zöld átállás)

Magyarország energiafüggetlenségének erősítése kiemelt cél: az energetikai önállóság és önrendelkezés növelése, az energiaszektor korszerűsítése, az energetikai rendszerek hatékonyságának növelése és a digitalizáció elősegítése. További cél az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a Magyarország által vállalt klímavédelmi célok teljesítése. Becsült keret: 430 milliárd forint.

  • Körforgásos gazdaság

A háztartások és a gazdaság által termelt hulladék mennyiségének csökkentése, és és a hulladék fejlett technológiákon alapuló környezetbarát újrahasznosítása kerül előtérbe a körforgásos gazdasági modell bevezetésével. Becsült keret: 350 milliárd forint.

  • Digitalizáció

Korszerű technológiákon és informatikai hálózatokon alapuló hatékony és versenyképes gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek kiépítése és fejlesztése a cél. Becsült keret: 280 milliárd forint.

  • Egészségügy

A magyarok általános egészségi állapotának folyamatos javítása az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével és az infrastrukturális, humánerőforrás és informatikai feltételek fejlesztésével. Becsült keret: 1 270 milliárd forint.

A tagállami tervek benyújtásának határideje április 30., az Európa Tanács által közreadott információk szerint egyelőre csak Portugália adta be saját tervezetét.