A fényforrások közül különösen előnyös a napfényben rejlő energia felhasználása a katalizátorok működtetéséhez. Ennek köszönhetően minimális energia-befektetéssel lehet a szennyvizet kezelni. Ismeretes, a szokásos kommunális szennyvizet rendszerint elegendő egyszerű fizikai, mechanikai és biológiai eljárással kezelni.

Különösen veszélyes vagy perzisztens anyagokat tartalmazó szennyvizek esetében viszont különleges előkezelésre van szükség, hogy a biológiai lebonthatóság mértékét javítani lehessen. Egyéb megoldások között igen jó hatásfokú az oxidációs módszer a mérgező anyagok elbontására vagy átalakítására, hogy azok aztán biológiai úton lebonthatók legyenek. Különösen hatásosak a fotokémiai módszerek, melyek során általában UV fényt használnak hozzáadott oxidációs szerek alkalmazásával. Ezek révén a lebontási és átalakítási folyamatokat serkenteni lehet. A módszer révén a káros anyagokat (mérgeket, festékanyagokat stb.) részben vagy egészben oxidálni lehet. A részleges oxidációnak köszönhetően a káros anyagok szintjét a határértékek alá lehet vinni.
A fotokémiai eljárásokat a szennyvizek előkezelésére akkor érdemes alkalmazni, amikor a szokásos fizikai vagy biológiai eljárások nem kellő hatásúak. Utókezelésre akkor kell használni, ha a kezelt vízben le nem bomlott – nyomokban még meglévő – szennyezések vagy káros ható- és szaganyagok maradtak. A foto-katalizátorok alkalmazásával a „lámpás eljárások” hatékonyságát nagymértékben lehet fokozni. Ezek a katalizátorok a közvetlen fényfelvételi helyeken képesek az abszorpcióra. A fotokatalízishez energiaszegény fényforrások is számításba jöhetnek, különösen a napfényt érdemes erre a célra munkába állítani, minthogy a lámpás technikát a napfénnyel tökéletesen lehet helyettesíteni. Ennek a megújuló energiaforrásnak köszönhetően a kezeléshez szükséges vegyszerköltségek is tetemesen csökkennek, mindamellett a karbantartási költségek is jóval kisebbek, mint a „lámpás technológia” esetén. A módszer különösen a textiliparban termelődő szennyvizek kezelésében vált be, de természetesen más szennyvizek kezelésére is alkalmas. Összességében tehát a jövőben a fotokémiai, de különösen a fotokatalitikus eljárás térhódításával lehet számolni. A módszernek nagy előnye, hogy környezetbarát. Másik nagy előnye, hogy a szennyezés helyén lehet közvetlenül a keletkezett szennyvizeket kezelni, miáltal a szennyvizeket a hagyományos körforgásból ki lehet iktatni.



Szennyvíziszap trágyázásra – fenntartással

Az EU-27 területén megközelítőleg 10 millió tonna szárított szennyvíziszap keletkezik, melynek közel 40 %-át a mezőgazdaság hasznosítja. Ismeretes, a szennyvíziszap javítja a talaj tulajdonságait, növeli szervesanyag- és tápanyag-ellátottságát, vízmegtartó képességét. Hátrányául főleg az róható fel, hogy szerves szennyezőanyagokat (POPs) és toxikus elemeket tartalmazhat, amik káros egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhatnak. Ezért is fontos az optimális dózisok és alkalmazási gyakoriságok pontos meghatározása.
Észak-Spanyolországban, Pamplonában meszes talajú búzatáblákon 16 éven keresztül vizsgálták a fentemlített kérdéseket, s a szennyvíziszappal való trágyázás növénynövekedésre és a vízszennyezési kockázatokra kifejtett hatásait. A kezelt talajokban bizonyos fémek koncentrációja jelentősen megnőtt, de mindig a küszöbérték alatt volt. A megfelelő dózisokat és alkalmazási gyakoriságot keresve arra a következésre jutottak, hogy kisebb adagokkal (40 t/ha) érdemes dolgozni és azokat nem szabad két évnél gyakrabban kijuttatni. A javaslatok természetesen az adott ország adott régióra vonatkoznak, így más országokra vonatkozólag fenntartásokkal kell kezelni.