A növényi rostanyagok, keményítő, fehérjemaradványok (pl. a bőrfeldolgozásból visszamaradva), fa és fűrészpor, növényi gyanta kiváló nyersanyagforrásoknak számítanak, de néha a melléktermékek (pl. az élelmiszeriparból származva) is jól felhasználhatók műanyagok előállítására. Már a 90-es évek végén Ausztriában faporra, kukoricadarára, gyantára alapozva műanyagokat gyártottak. Ezek az anyagok nagy hasonlóságot mutattak a fával, de könnyebben formálhatók és számos közülük vízálló volt. Az ilyen anyagokból történő bioműanyagok előállítására már külön receptek állnak rendelkezésre. A főkomponensnek a faliszt számít, mely Fasal nevű termoplasztikus anyagból különböző alkatrészek (hangszerhez, játékhoz, bútorhoz) állíthatók elő. A bioműanyagok között régóta igen perspektivikusnak számítanak a politejsavak (PLA), melyek tulajdonságaikban nagy hasonlóságot mutatnak a széltében elterjedt PET palackok anyagával. De felhasználhatóságuk még sokoldalúbb, minthogy pl. autókban, műszaki berendezésekben szerkezeti anyagként használhatók. A természetes anyagokból előállított habanyagok főleg zajvédelemben, hőszigetelésben (pl. lakásokban) alkalmazhatók. A különböző eredetű cellulózokból a rostok felaprításával (és műanyaggal „vegyítve”) kiváló tulajdonságú anyagokhoz lehet jutni.


Akrilüveg előállítása környezetbarát módon

Ismeretes, hogy az akrilüveg, közismert néven plexi merev, nagy mechanikai szilárdságú, időjárásnak, törésnek, karcolásnak jól ellenálló, igen könnyű  anyag, kémiai nevén polimetil-metakrilát (PMAA). Kiváló tulajdonságainak köszönhetően az ipar (különösen az autóipar) nagy mennyiségben igényli. Széleskörű alkalmazását bizonyítja, hogy még a kontakt-lencse készítésére is felhasználják. Kőolajipari termékekből gyártják. Németországban, a Duisburg-Esseni Egyetem egyik vegyésze rámutatott arra, hogy ezt az ipari úton gyártott terméket a jövőben akár cukorból is elő lehet állítani biotechnológiai eljárással. A hagyományos előállításhoz képest ezen a módon környezetbarát, energia- és víztakarékos és kevés hulladéktermeléssel járó előállításra van kilátás. A biotechnológiai folyamatokat egy baktériumtörzsben talált enzim segítéségével lehet irányítani. Az akár tömegtermeléssel nyert utántermeszthető nyersanyagokból is történhet az előállítás. Az eddig eredmények alapján komoly remény van arra, hogy a jelenlegi akril-szükségletnek akár egytizedét is lehet közép- és hosszútávon biotechnológiai úton fedezni. Ahhoz azonban, hogy megfelelő bakteriális rendszert, ill. jól funkcionáló laboratóriumi folyamatot lehessen beindítani, még egy-két évre van szükség. Talán hamarosan kísérleti jelleggel néhány tonnát lehet már gyártani, aztán megindulhat a tömegtermelés – vélik a szakemberek.