A németországi Klímakövetkezmények Vizsgálatainak Potsdami Intézete e kérdéssel foglalkozva vizsgálta az agrárkereskedelem liberalizálásának a földhasználatra és a természetre kifejtett – gazdasági – hatásait.

Kimutatták, hogy a  gabona, cukor, szója és hús kereskedelmének volumene 1950. óta megtízszereződött. Egyértelmű, hogy a világkereskedelem liberalizációjának - a globális agrárkereskedelem elterjedésének – következményeként a növénytermesztés a trópusi területekre tolódik át, ez a termőterület irán irányú bővülése azonban csak a természet rovására mehet végbe. Az Amazonas vidékén az őserdők helyét elfoglaló szántóföldi táblákon nyilvánvalóan olcsóbban lehet termelni. Amennyiben 2045-ig a világkereskedelem előtt minden sorompó felnyílik, úgy egytizeddel olcsóbbá lehet tenni a termelést. Arra nagyon kevesen gondolnak, hogy ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátása 15 %-kal növekedne. Ha viszont a piacbővülés csak közepes szintű lenne, akkor a klímakárosító gázok kibocsátásában 10 %-os megtakarítást lehetne elérni.