A Magyar Madártani Egyesület (MME) közleménye szerint az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Cigánycsuk hím (Grafika: Kókay Szabolcs)

A cigánycsuk hazánkban gyakori, sík és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. Évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik, de egyes példányok áttelelhetnek. Telelőhelyéről igen korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai.

Kis őrgébics (Grafika: Kókay Szabolcs)

A kis őrgébics hazánkban leginkább a sík vidéki, bokrokkal tarkított területeket részesíti előnyben, elsősorban a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon, a Dunántúlon nagyon kis számban fordul elő. Rovarokkal, kisebb részben apró rágcsálókkal táplálkozik. Az egyik legkésőbb érkező, és leghamarabb elvonuló madarunk, a telet Afrika déli részén tölti.

Sordély (Grafika: Kókay Szabolcs)

A sordély kifejezetten kötődik az agrárkörnyezethez, kedveli a mozaikos, kisparcellás, extenzív mezőgazdálkodás által kialakult területeket. A száraz, vagy időszakosan vizes élőhelyeken telepszik meg, a mocsarakat, ártereket elkerüli. Elsősorban az alföldi, nyílt területek madara, de kisebb sűrűségben dombvidékeken is előfordul. Állandó madarunk, télen nagyobb csapatokba is verődhet.