Apadó vízkészletek

A klímaváltozás vízkészletekre kifejtett hatásait nehéz pontosan meghatározni, de az egyértelmű, hogy valamennyi vízfelhasználónak az eddiginél hatékonyabban kell a vízzel gazdálkodni. A folyók és tavak vízhozamának apadása, a talajvízszint csökkenése, a nedves területek visszaszorulása a gazdasági termelékenységre, a természetes rendszerekre káros következményekkel jár. Jelenleg 1 m3 édesvíz szivattyúzása és kezelése 0,6 KWh körüli energiafelhasználással jár, a tengervíz sótalanításához (m3-enként) viszont  plusz 4 kWh energiára van szükség.


Vízkockázatok becslése

A WWW és a DEG (Német Beruházási és Fejlesztési Társaság) egy  olyan vizsgálati rendszert fejlesztett ki a vízkockázatok felmérésére, mely segítségével mind a gazdasági, mind a beruházási szakemberek valós képet kaphatnak arról, hogy hol jelentkezhet a  legnagyobb vízhiány.  Az iménti rendszer („eszköz”)  másrészt a vízfelhasználókkal és a helyi hatóságokkal való együttműködésben az adott térségben a vízbiztonság növeléséhez járul hozzá. (Sajnos az „eszköz” pontos leírását nem tartalmazza az eredeti közlemény - Newsletter/2012/EEP -, így csak annak hasznosságáról kaphatunk képet. Rovatvezető.) A vizsgálati rendszer 235 országból és területi egységből kapott adatokat használ, interaktív térképet és esettanulmányokról is tájékoztatást kapnak a vízkockázatok becslésére. Segítségével a vízfelhasználók megismerhetik a vízkockázatokat és az együttes megoldások megtalálása  is könnyebb lesz a közös erőfeszítésekkel. Számos régióban a gazdaság (termelés) súlyos kihatással van a vízforrásokra, több helyen túlterhelve azokat. Nagyjából a Föld népességének 40 %-a él folyómedencék mentén, ahol legalább az év egyik hónapjában súlyos vízhiány lép fel. Az ENSZ előrejelzése szerint 2025-re a világ népességének kétharmada fog „víz-stresszes” viszonyok között élni.