Az egy főre jutó hulladéktermelés az EU-27-en belül Ciprusban volt a legnagyobb (760 kg/fő), őket Luxemburg, Dánia, Írország követte (600-700 kg/fő), a legkisebb értékeket (400 kg/fő) Litvániában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Észtországban és Lettországban mérték. Magyarország a 400-500 kg/fő hulladéktermelésű országok csoportjába tartozott. Természetesen a hulladékkezelés mértéke az egyes országokban egészen más képet mutat. A fejlett Dániában (54 %) és  Svédországban (49 % ) a hulladéknak nagyjából a felét égetik el. A hulladékégetésben ugyancsak imponáló eredményt felmutató hollandok a hulladéknak 39 %-át, a németek 38 %-át ily módon kezelik. A belgáknál 37, luxemburgiaknál 35, a franciáknál 34 % az égetési arány.

Velük szemben Romániában, Lettországban és Litvániában a hulladék túlnyomó része (91-99 %) a hulladéklerakókban köt ki, Bulgáriában pedig az összes hulladék ott landol. A hulladék újrafeldolgozásában – 2010-ben – a németek vezettek 45 %-os aránnyal, őket a belgák (40), szlovénok (39), svédek (36), írek (35) és hollandok (33) követték. A hulladék komposztálásában az osztrákok jártak az élen, akik a hulladék 40 %-át komposztálták. Őket – tőlük messze leszakadva – a hollandok (28), belgák (22), luxemburgiak (20), dánok (19), spanyolok (19) követték.

Osztrák szomszédaink ebben nemcsak nekünk, de az egész EU-nak is példát mutattak, minthogy náluk a települési hulladék 70 %-át recirkulálják és komposztálják. Ehhez közelítő értékekkel Belgium, Németország (62-62 %), Hollandia (61) és némileg még Svédország (50) büszkélkedhet. (Mindezekből úgy tűnik, hogy egy adott országi fejlettségi szintjét – és valljuk be: kultúráltságát is… a hulladékkezelés jellegéből is le lehet mérni. És ebben nekünk magyaroknak van mit a lemaradásból behoznunk. Szerk.)

(http:eep.org/Newsletter/2012/EEP)