Az említett növényekben a foszfornak akár 80 százaléka is blokkolva lehet fitát formájában. Maga a fitát ásványi anyagokhoz kötött fitinsav. A takarmányokban az a foszfor, amit nem használnak fel az állatok, a környezetbe jut, és ezáltal a vízszennyezést növeli. De hogyan?

A fel nem használt foszfor az állati trágyából csapadékkal kimosódik, és az öntözés révén a rétekről, szántókról a közeli folyókba, tavakba jut, s a talajvízbe is beszivároghat. A takarmányok megválasztásánál ezért is fontos olyan takarmányfajtákat találni (előállítani), melyek fogyasztását követően a környezetbe jutó foszfor mennyisége csekély. Éppen ezért figyelemre méltóak az USA-ban az Agrárkutatási Szolgálat (ARS) és az idahói egyetem kutatói által előállított Sawtooth és Harriman új árpafajták.

árpa

Az új árpafajtáknak a foszforban és ásványi nagyokban való tápértéke megnőtt, ugyanakkor a környezetbe kevesebb foszfor jut ki – fotó: Shutterstock

Ezeknek ugyanis a foszforban és ásványi anyagokban való tápértéke megnőtt, ugyanakkor a környezetbe kevesebb foszfor jut ki. Ráadásul ezek az alacsony fitát-foszfor tartalmú fajták kiváló hozamúak, és jelentős mennyiségű szervetlen foszfort tartalmaznak. Ennek köszönhetően a foszforkiegészítők használatától el lehet tekinteni, így a környezetbe jutó foszfor mennyisége jelentősen csökken.