Egyébként az állati eredetű hulladékok nagy részét a környezetvédelmi, köz- és állategészségügyi előírások betartásával hús- és takarmánylisztnek, valamint ipari zsírnak szokás feldolgozni. A fel nem dolgozott hulladék viszont szennyező anyagként jelenik meg, ezért is fontos annak minél nagyobb mértékben való feldolgozása biodízellé.
Mind jobban terjed
Ezért is tűnt kézenfekvőnek az állati zsiradéknak mint hulladékanyagnak biodízelként való hasznosítása. A biodízel alkalmazását az EU 2003/30/EC direktívája is szorgalmazza, minthogy a tagállamok piacain értékesített motorikus üzemanyagokban a bio-komponensek arányának növelését írta elő. Hazánk biodízel-gyártó kapacitásának nagysága – az European Biodiesel Board adatai szerint – a tagországok ranglistáján igen csak hátul kullog. Ezért is figyelemre méltóak azok a külföldi példák, melyek az állati zsiradék biodízellé alakítására vonatkoznak.
Skóciában 2005-ben az Argent Energia cég desztilláló tornyában sikeresen „csapolták le” a biodízelt. Dániában a Daka Proteins gyár Aarthusban több intézmény összefogásában - B5Next néven -egy projektet indított. A gyár biodízel részlegében a vágóhidakról és a gazdaságokból érkező nyersanyag óriási vágó/daralókba kerül, majd a darálékból kipréselik a zsiradékot. Ez képezi a biodízel alapanyagot. A biodízelgyártás során az üzemre jellemző – és a lakosok által eddig erősen kifogásolt – bűzhatással többé már nem kell számolni. Legfőbb előnyként a hulladékhasznosítás (=biodízelgyártás) szép példáját kell kiemelnünk. A Daka cég termelése olymértékűre duzzadt, hogyha termékük 90 %-át nem nemzetközi piacokon értékesítenék, hanem hazai piacon, akkor a hazai dízelfogyasztás 2 %-át tudnák ily módon fedezni. A dán projekt jelentősége azért is igen nagy, mert az EU 2020-ra a dízelfogyasztás 10 %-át bioalapanyagokra irányozta elő. Ilyen mértékű növekedés az állati zsiradék (és az elhasznált étolaj) biodízellé való alakítása nélkül nem képzelhető el.
A B5Next projekt keretében már 2009-ben 75 biodízel-töltőállomást állítottak fel, melyekben a dízelhez 5 %-ban kevert biodízelt árusítottak.
Gépkocsikba töltve
A környezetvédelmi problémákat okozó állati zsiradék ily módon való felhasználása azért is rendkívül előnyös, mert a szántóföldek nagy részét nem kell növényi biomassza-alapanyagtermelési célra igénybe venni, azaz ennek köszönhetően jelentős nagyságú szántóterület válik szabaddá.
A biodízel felhasználásában az EU-ban – a példaként említett Dánián túllépve is - örvendetes javulás tapasztalható, főleg a gázolaj meghajtású gépjárművek üzemanyagához való bekeverésre visszavezethetően. A biodízel előállításához – Európában – elsősorban a repceolaj jön számításba. Az elmúlt két év rossz repcehozamai – és az ezzel járó repceolaj-áremelkedések – miatt megnőtt a más alternatív alapanyagok, egyéb megújuló energiaforrások iránti kereslet. Ilyen megvilágításban a vágóhídi hulladékzsír biodízelként való felhasználása egyre több országban kezd elterjedni.
Az EU egészére vetítve a zsiradék felhasználásban azt kell figyelembe venni, hogy évente kb. 3,2 millió t ilyen jellegű hulladék keletkezik, melyből ipari célra jobbára 1,7 millió tonnát dolgoznak fel. Az állati eredetű melléktermékek lényegében három kategóriába sorolhatók, melyek közül az első két kategóriába tartozó hulladékzsírok biodízellé felhasználása ígérkezik járható útnak. Sajnálatos tény viszont, hogy a hulladékzsír alkalmazása a magas dermedéspont miatt korlátozott. Ez utóbbi miatt és azért, mert az így nyert biodízel szabad zsírsavtartalma magas, a fosszilis energiahordozókhoz csak korlátozott mértékben lehet bekeverni. Ezt mintegy ellensúlyozza a zsírsavak magas cetántartalma, aminek köszönhetően a hajtóanyaghoz keverve az kedvező hatást gyakorol a gépjármű műszaki paramétereire.
Környezetvédelmi szempontból az alacsony nitrogén-monoxid tartalom az üvegházhatású gázok kibocsátását kedvezően befolyásolja – mérsékelve azt. A hulladékzsír biodízellé alakítása mellett a hobbiállatokat kiszolgáló takarmányipar és a vegyipar is a hulladékzsír egyik jelentős felhasználója.
