Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése átfogó képet ad több mint 130 ezer európai víztest (folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek) állapotáról. Az ügynökség megállapítása szerint az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést egyaránt.

Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai.

"Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan. Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat" – mondta Andreas Baumüller, a WWF európai irodájának szakértője.

A jelentés szerint Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban éri el a jó ökológiai állapotot.

Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

víz

Magyarország vizeinek kevesebb, mint 20 százaléka van jó ökológiai állapotban – MTI Fotó: Kovács Attila

2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A mostani jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat. (A VKI jelenleg egy felülvizsgálaton esik át. Ez a szabályozás relevanciájára, hatékonyságára, összefüggéseire és hozzáadott értékeire terjed ki. Ez döntéshozói konzultációt és társadalmi bevonást is tartalmaz, ez utóbbi várhatóan szeptemberben kezdődik.)

"Az EU vízpolitikája megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást" – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője.

A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére.

Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág-állomány. Magyarország folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de a szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítanunk kell a folyók szabad folyását.

A jelentés elérhető itt.