Azaz a termelt áram a megnőtt fosszilis energiaigény miatt nem is biztos, hogy „zöld”-nek számít. Az érvelés azon az elven alapszik, hogy csak akkor beszélhetünk megújuló energiáról, ha több energia termelődik, mint amennyit a termelésbe befektettek. Ezért tehát az „energiaáramlásokat” az egész életciklusra lebontva kell vizsgálni. A biogáz-üzem működtetéséhez szükséges növényi szubsztrátumok szántóföldi előállításának energiaigénye nagy eltéréseket mutat, vagyis erősen függ attól, hogy silókukoricát, egészgabonanövény szilázst (GPS) vagy netán füvet termesztenek.
Egy hektárnyi silókukorica termesztése során igényelt energia 3500 kWóra, ami közel 350 l dízelolajnak felel meg. (Itt az energiafelhasználásban főleg a műtrágya és növényvédő szer gyártásra és a gépesítésre fordított energiát veszik számításba). A biogáz-berendezésekben a termelt gáz mellett ún. mellékhasznok is jelentkeznek, így a jól hasznosítható hulladékhő vagy az erjesztési maradék.
