A most záruló kutatási projekt keretében a Soproni Egyetem által vezetett konzorcium az agrár-erdészeti rendszerek hazai adaptációjának, ezen keresztül a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozásának lehetőségeit kutatta.
Az agroerdő-gazdálkodás olyan földhasználati módszert jelent, amelyben fás növények (fák, cserjék, a trópusi éghajlaton pálma- és bambuszfélék) hasznosítása mellett egyéb agrártevékenységet is végeznek. Vagyis a fák és cserjék védelmében szántóföldi növényeket, gyümölcsöket termesztenek, vagy éppen állatokat legeltetnek.
A téma nemcsak hazánkban, de nemzetközi színtéren is egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az agrár-erdészeti rendszerek sikeres alkalmazása hozzájárul a fenntartható gazdálkodás eredményességéhez, a klímaváltozás elleni harc sikerességéhez, az egészséges tájkép kialakításához. A módszer alkalmazása mellett szól, hogy a fák védelmet nyújtanak a termesztett növények számára a szélsőséges klímahatások ellen, a terület sokszínűsége miatt a termesztéshez a korábbiaknál kevesebb vegyszer szükséges, a tapasztalatok alapján pedig a haszonnövények és fák együttélésében javul a talajok állapota és tápanyagellátottsága.
A programban alkalmazott nemesnyár klónok a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének Bajti csemetekertjéből származnak – Fotó: Soproni Egyetem
Az EFOP-3.6.2-16-2017-00018 „Tematikus kutatási hálózati együttműködések” pályázati konstrukció keretein belül „Termeljünk együtt a természettel – Az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Soproni Egyetem konzorciumvezetőként, a projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara, valamint a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete.
A programban alkalmazott nemesnyár klónok a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének Bajti csemetekertjéből származnak. A koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt a projekt egy éves késéssel 2021. augusztus 31-én fejeződik be.
A projekt során létrehoztunk több agrár-erdészeti kísérleti ültetvényt, amelyek eltérő adottságú mezőgazdasági területen, különböző kultúrákkal teszik lehetővé az agrár-erdészeti rendszerek vizsgálatát. Az elsősorban nyár dugványok alkalmazásával kialakított rendszerekben kedvezőbb mikroklimatikus viszonyok jöttek létre, amelyek pozitívan hatottak a haszonnövények fejlődésére. A szélsebesség csökkenése mellett magasabb páratartalmat lehet mérni a fasorokban, továbbá a talajokban magasabb talajnedvesség volt megfigyelhető, ami elsősorban az egyre gyakoribb nyári aszályok idején lehet fontos tényező. Szintén kedvező hatás a napi hőingadozás mértékének csökkenése, amely különösen a forró nyári napokon volt szembetűnő. Ezek a megállapítások egyaránt érvényesek a szántóföldi köztestermesztéses és a bogyósgyümölcsös rendszereket tartalmazó kísérleti területekre. Hozameredmények tekintetében a legtöbb fajtánál mindkét évben magasabb átlagértékeket mértünk az agroerdészeti rendszerben. – foglalta össze a kutatási projekt eredményeit dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens, a Soproni Egyetem Környezet- és Természetvédelmi Intézetének vezetője.
A kutatók tapasztalata szerint az alkalmazott módszer jelentős javulást eredményez a mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelésében is: a kevesebb vegyszer használata és a fák tövénél megjelenő, kaszálatlan élőhely a beporzók számára fontos lágyszárú társulások megjelenését tette lehetővé, és egyben segítette a mezőgazdasági kártevőket fogyasztó élőlények megtelepedését.
A projekt egyik fő célkitűzése a hazai adottságokra szabott, gyakorlatban jól hasznosítható, könnyen kezelhető döntéstámogató modell felállítása volt, amely a téma iránt érdeklődő hazai gazdálkodók gazdasági döntéseiben jelentős segítséget nyújthat a jövőben.
