Szeptember második felében a Syngenta Kft. fenntarthatósági fórumra hívta az érintetteket: kutatókat, a kormányzat, a hatóságok, civil szervezetek, a sajtó és az élelmiszerlánc több szereplőjének képviselőit. A fórumról rövid összefoglalóban számoltunk be.
Tekintettel a téma fontosságára és az egész társadalom érintettségére, az Agroinform.hu ez alkalomból interjút kért Matthew Pickardtól, a Syngenta magyarországi vezetőjétől, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre.
Agroinform.hu: A Syngenta magyarországi és globális tevékenysége már rég meghaladta a növényvédőszer-gyártási és -forgalmazási, illetve vetőmag-előállítási és -értékesítési üzleti modellt. Meddig ér a takaró, mennyire rugalmas a büdzsé, meddig lehet a fenntarthatóság érdekében vállalásokat tenni, és azokat megvalósítani?
Matthew Pickard: Vállalatunk folyamatosan alkalmazkodik a változó piaci környezethez. Néha, kismértékben tudunk hatni a piac igényeire is, leginkább a fejlesztések és a termékeink útján. Az utóbbi időben a társadalmi elvárások változnak, fokozatosan előtérbe kerül a környezet megóvása mint szempont. A kiváltó tényezők között élen jár a klímaváltozás, a környezeti aggályok és az igény a jólétre.
Mi a mezőgazdaságban dolgozunk, fontos, hogy minél gyorsabban reagáljunk a változásokra és a megváltozott igényekre. Ennek eredményeképp cégünk környezeti politikája is átalakult, és még inkább elmozdult a fenntarthatóság irányába. Tudatosítani kell azonban, hogy az erre fordítható büdzsé nem növelhető igény szerint. Éppen ezért fontos a rendelkezésre álló források helyes elköltése, illetve az együttműködések szélesítése és elmélyítése.
.jpg)
Matthew Pickard: "A Syngenta egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozdul." – fotó: Syngenta
Korábban a kutatásaink az alap üzleti modellt szolgálták, s a minél gyorsabb megtérülésre fókuszáltak. Most sokkal nyitottabb és együttműködésben megvalósuló kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatunk, s ez mindkét oldal számára előnyös. A termelők egyre bonyolultabb és összetettebb problémákkal néznek szembe munkájuk során, amelyekre komplex megoldásokat várnak. A kérdésekre választ az együttműködés keretében megvalósuló kutatás képes adni. Ez az együttműködés ráadásul a kutatás forrásait is kibővíti a közreműködő partnerek pénzügyi lehetőségei által.
Összefoglalva: mi még inkább nyitottak, együttműködőek, átláthatóbbak akarunk lenni, s egyre több partnert akarunk bevonni a fenntarthatóság érdekében végzett kutatásokba.
Globálisan a Syngenta éves bevételének 10%-át fordítja kutatásokra. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kínai befektetőink hosszú távon gondolkodnak, s nem a napi profitot nézik. Támogatják a kutatások kiszélesítését és a partnerek bevonását. Meggyőződésünk, hogy a hosszú távon fenntartható mezőgazdaságba tett befektetések megtérülnek.
AI: A fenntartható gazdaságon, az emberi tevékenységen múlik a jövőnk, ezért hosszabb távon nincs vita a fontosságáról. A napi gyakorlatban viszont előfordul, hogy ütközik a környezettudatos működés és az üzleti érdek. Hogyan tudnak prioritást felállítani ilyen helyzetben?
MP: E tekintetben is sokat változott szemléletünk. Ma már a mezőgazdaságnak sokkal szélesebb a működési területe, sokkal több kapcsolódási felületen hat a társadalomra, s hat az vissza rá. Ezt a folyamatot meg kell érteni, s követni kell.
A Syngenta 5 évvel ezelőtt 6 kezdeményezést indított el, ezek többek között a a klímaváltozást, a környezetre gyakorolt hatást, a termelők oktatását és hasonló témákat öleltek fel. Az azóta érkezett visszajelzések egyértelműen pozitívak. Mégsem állhatunk meg, további kihívások állnak előttünk, pl. a talajok degradálódása, a biodiverzitás drasztikus csökkenése, a természeti erőforrások limitáltsága, s ezekre a mezőgazdasági termelés is hatással van.
A társadalom véleményének változása, a fenntartható gazdálkodást követelő hangok erősödése a vállalat politikájára is hatással vannak.
Ezek a kérdések s az ezekre adandó válaszok fokozatosan előrébb kerülnek a prioritási listán, s a folyamat gyorsuló tendenciát mutat. Tudomásul kell vennünk, hogy a gazdasági és a környezeti megfontolásokat együttesen kell érvényre juttatni. Ha ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor a gazdaság összeomlik. Összességében a fenntartható gazdálkodás keretében előállított termék az élhető jövő képe mellett a gazdasági eredményességet is biztosítja.
"A gazdasági és a környezeti megfontolásokat együttesen kell érvényre juttatni." – fotó: Shutterstock
AI: Az Európai Bizottság egyre több növényvédő szer engedélyét vonja vissza. Legutóbb a Reglone termékcsoport (diquat hatóanyag) engedélyokirata vesztette hatályát. Mi a Syngenta válasza erre?
MP: Hatalmas erőfeszítéseket tettünk a diquat-dibromid hatóanyag megmentéséért. Sokáig úgy tűnt, hogy sikerrel jártunk, a hatóanyag és a készítmény megmarad, használható lesz. Ennek ellenére hatóanyag-engedélyét az EU Bizottság nem újította meg.
Tudom, a magyar mezőgazdaságban a Reglone nagyon fontos készítmény volt, általánosan használták az olajos növények betakarítása előtt. Kb. 4 éve kezdtük el a kutatást, hogy a veszélybe került diquat-dibromidot helyettesítő hatóanyagot találjunk. Mostanra már több molekula is bekerült a fejlesztési folyamatba. A fejlesztés, a tesztelés és maga az engedélyezési folyamat azonban időigényes. A Syngenta nem tehet mást, mint tudomásul veszi a döntést, s a kutatásban a helyettesítő anyagra koncentrál.
AI: Sokan az élelmiszer-ellátás biztonságát tartják a jövő kritikus tényezőjének, míg mások a tiszta, iható vizet még ennél is fontosabbnak ítélik. A kettőt nehéz szétválasztani, valószínűleg együtt kell kezelni. Önök milyen kivezető utat látnak ebből az aggasztó helyzetből?
MP: Magyarország e tekintetben kimondottan kedvező helyzetben van, gondolok itt a jó minőségű, tiszta vízre; nagy hozamú vízfolyások szelik át az országot. Ugyanakkor globálisan ez egy óriási kihívás. Az édesvíz kb. 70%-át használja a mezőgazdaság, éppen ezért nagyon oda kell figyelni a vízhasználatra, és ezzel együtt az élelmiszer-termelésre, de fontos foglalkozni a fejlett országokban nagy mennyiségben keletkező élelmiszer-hulladékkal is.
Nagyon komplex kérdés ez, a fenntarthatóság egyik kulcseleme. A komplex megközelítésbe beletartozik a talaj minősége, termőképessége, a vízkészlet mennyisége és minősége, a biodiverzitás megőrzése is. Erre a kérdésre most figyelt fel a népesség nagyobb hányada.
Mi a Syngentánál már évek óta azon dolgozunk, hogy a mezőgazdasági termelés ne okozzon környezeti károkat. Az igazi kihívás a termelők, a növényvédőszer-felhasználók képzése és tájékoztatása annak érdekében, hogy a mi termékeinket csak akkor használják, amikor valóban szükséges, s a használat során tartsák be azokat a szabályokat, amelyekkel a környezeti kár megelőzhető.
Több programot indítottunk a vízszennyezés monitorozására is. Megállapítottuk pl., hogy a növényzetre vagy a talaj felszínére kipermetezett növényvédő szer lassan jut le a talaj és a talajvíz mélyebb rétegeibe. A talajszemcsékhez kötődik közel a felszínhez, s ott lebomlik. Ezzel szemben egy olyan felületen – pl. betonburkolat –, ahol lefolyik a permetlé, ott hamar eléri a felszíni vizeket, vízfolyásokat, s koncentrált szennyezést okoz.
"Fontos a növényvédőszer-felhasználók képzése és tájékoztatása, hogy a mi termékeinket csak akkor használják, amikor valóban szükséges, s a használat során tartsák be azokat a szabályokat, amelyekkel a környezeti kár megelőzhető."
Másik ilyen programunk a növényvédőszer-flakonok kimosásából és a permetezőgépek tisztításából származó szennyezett vizek összegyűjtése és biztonságos megsemmisítése.
Beszélnünk kell a vízmegőrzésről és vízhasznosításról. A klímaváltozás egyik következménye az egyre gyakoribbá váló, hirtelen lezúduló, nagy esők, melyek nagy része a felszínen elfolyik, s a növényzet számára elvész ily módon. Ezt a vízmennyiséget kell megfogni, s a következő időszakban, amikor vízhiánytól szenvednek növényeink, visszaadni, pl. öntözés formájában. Az előbbiek csak kiragadott példák, de tudni kell, hogy ez globális probléma, s ha nem találunk megoldást rá, akkor az emberiség léte kerül veszélybe.
AI: A multinacionális vállalatok, mint a Syngenta is, tudósokat, kutatókat, szakembereket kérnek fel egy-egy kérdés megoldására. Ugyanakkor az utca embere vagy a mezőgazdasági termelők többsége nem tud lépést tartani az innovációkkal. Hogyan segíti cégük a termelőket?
MP: A Syngentánál kiemelten kezeljük ezt a területet. Tudjuk, hogy termékeink 100%-ban vagy ahhoz közeli mértékben hatékonyak; ezt bizonyítják a különböző tesztek is. Ugyanakkor a használat során az alkalmazó nem mindig tudja betartani az alkalmazási követelményeket. Részben a tudásában megmutatkozó hiányosságok, részben az aktuális körülmények miatt. Mi ebben segítjük őket.
Az értékesítő csapatunk a legnagyobb a magyarországi növényvédőszer-gyártó vállalatok között; több mint 70 kollégánk dolgozik ezen a területen. Ezek a munkatársak napi szinten találkoznak személyesen a termelőkkel, s minden kérdésükre választ adnak. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy a termelők felkészítése egy hosszú és megújulást igénylő folyamat.
Nehezebb kérdés a kiskerttel rendelkezők, a kisüzemi termelést folytatók elérése és képzése. Magyarországon még napjainkban is sokan folytatnak kiskerti gazdálkodást, s őket a mi csapatunk nem tudja elérni. Hogy nekik is segítsünk, a forgalmazók közreműködését kértük, vagyis képezzük a forgalmazókat, ők pedig amikor találkoznak a vásárlóikkal, elmondják az adott termékre vonatkozó információkat.
Egy másik megközelítés az internet és a digitális technológiák használata. Az Egyesült Királyságban, Dániában, Spanyolországban már bevezetésre került egy úgynevezett „Permetezési asszisztens” applikáció. A kistermelő ennek használatával megtudhatja, hogy a termesztett növény állapotát, a károsítóit és az időjárási körülményeket figyelembe véve ajánlott-e permeteznie, vagy esetleg más időpontot javasol a program.
Amennyiben a rövid elemzés eredménye „igen”, akkor segítséget kapnak abban, hogy milyen termékkel, milyen dózisban, milyen technikával, milyen szabályok betartásával permetezzenek. Ez a fent említett országokban bárki számára hozzáférhető, elérhető a közösségi felületeken vagy a Syngenta honlapján is.
Magyarországon is tapasztaljuk, hogy nemzedékváltás zajlik a mezőgazdaságban is, s az új, fiatal generáció már természetesnek veszi az internet és a digitális technológiák használatát.
Nemzedékváltás zajlik a mezőgazdaságban is, s az új, fiatal generáció már természetesnek veszi az internet és a digitális technológiák használatát – fotó: Shutterstock
AI: Magyarországot és a magyar mezőgazdaságot egy kicsit kívülről, egy kicsit belülről látja. Milyen kockázatokat lát a magyar mezőgazdaság jövőjében? Milyen irányba kellene elindulnunk, hogy időben tegyünk a fenntartható mezőgazdaságért?
MP: Nagyon örülök, hogy itt lehetek, és élvezem a magyar mezőgazdaságért végzett munkát. Nagy érdeklődéssel jöttem ide, hisz a magyar mezőgazdaság tradicionálisan erős, és a Syngenta is hosszú évek óta jelen van itt. Magyarországon szinte mindenki kapcsolódik valamilyen módon a mezőgazdasághoz, és nagyon sokan mélyen ismerik is azt. A nagyüzemi gazdálkodás mellett még mindig fontos a kisüzemi termelés is.
Magyarország számára előny ez az általános kötődés a mezőgazdasághoz. Nyugat-Európában egy szűk réteg végzi a mezőgazdasági termelést, s a társadalom nagyobbik része egyfajta gyanakvással figyeli a mezőgazdasági termelést és a gazdálkodókat. Szélsőséges vélemények szerint a mezőgazdasági termelők mérgezik a környezetet, tönkreteszik a földet, elszennyezik a talajt és a vizeket. Vagyis
óriási a különbség a valós mezőgazdasági termelés és a között, amit a társadalom nagyobbik része arról gondol. Magyarországon nincs ilyen különbség a vélemény és a valóság között.
Azt tanácsolom, hogy ne engedjék ezt a szemléleti különbséget kialakulni. Ne engedjék gyanakvással megmérgezni a mezőgazdaságból élők és a társadalom mezőgazdaságon kívül dolgozó része közötti eddigi jó kapcsolatot!
Legyen a mezőgazdaság nyitott, a termelők aktív kommunikációval mutassák be, mit, miért, hogyan csinálnak. Legyen a társadalom egésze informálva. Be kell mutatni, hogy a mezőgazdaság állítja elő a biztonságos élelmiszert, de azon túl védi a környezetet, védi a természetes élővilágot, a biodiverzitást, s nem utolsó sorban rekreációs helyet, környezetet biztosít a városban élők számára.
Ez a megközelítés, a kommunikáció nem igényel nagy befektetést, igazából szándék és tett kérdése. Proaktívnak kell lenni – előzzék meg a társadalom eltávolodását a mezőgazdaságtól és az előítéletek megjelenését. Ezt a feladatot a mezőgazdaságnak, az ott dolgozóknak és a mezőgazdasághoz kapcsolódó szervezeteknek (kamarák, terméktanácsok és egyéb szervezetek) kell felvállalni.
