Mézelő méh napraforgón.
E rendelet értelmében tehát „a gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban (virágzásban) méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.”
A gyakorlatban tehát fontos figyelembe vennünk, hogy a méheknek például vonzó lehet a viaszos leveleken lecsapódó harmat, mely vízforrásként szolgálhat számukra, valamint a termesztett kultúrnövénnyel borított tábla szegélyén vagy a táblán belül virágzó gyomok jelenléte (2., 3., 4. és 5. kép) vagy például virágzó akácerdő szomszédsága. De akár a levéltetvek által kibocsátott mézharmat is csábító lehet számukra.
Szőlőültetvények mellett virágzó gyomnövények, melyek rendkívül csábítóak lehetnek a méhek számára.
Mézelő méh mezei katáng virágán gyűjtöget.
Mézelő méh vadmurok virágán.
Poszméh kaszanyűg bükköny virágán.
Mindezek mellett lényeges megemlítenünk, hogy a mézelő méhek egyes szélbeporzású növényeink virágporát is gyűjthetik, mint például a kukoricáét vagy a szőlőét is (6. kép). Így ezek virágzásakor is körültekintően kell eljárnunk a növényvédelmi kezelések során.
Házi méh szőlő virágporát gyűjtögeti.
A rendelet továbbá kimondja, hogy „a gazdasági növényt a virágzása (…) alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerrel lehet kezelni.” Tehát végezhetünk növényvédelmi kezelést virágzó kultúrában is, de kizárólag nem jelölésköteles vagy mérsékelten veszélyes növényvédő szerekkel!
Azonban a mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos növényvédő szerek kijuttatása kizárólag a méhkímélő technológia betartásával történhet, azaz „amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi - kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat.”
Továbbá a 43/2010. FVM rendelet 15. paragrafusának negyedik pontja szerint: „A növényvédő szerrel végzett növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes járási hivatalhoz”.
A méhész a bejelentést megteheti a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya, a Járási Hivatal Állategészségügyi Osztálya és a hatósági állatorvos felé, de hívhatja a Nébih zöldszámát is (Tel.: 06-80-263-244).
Miután a bejelentés megtörtént, a hatósági állatorvos veszi át az ügyet, aki felkeresi a méhegészségügyi felelőst, majd hatósági ellenőrzés keretein belül helyszíni szemlét folytat a méhek tartási helyén, az elhullás okának felderítésére. A helyszíni szemlét abban az esetben is végre kell hajtani, amennyiben a feltételezhetően szabálytalanul végrehajtott növényvédelmi tevékenység következtében a méhkaptárak elnéptelenedése tapasztalható, így méhhullamintát nem lehet venni. (7. kép.)
A gyűjtő méhek nem tértek haza, üres a mézfiók.
A hatósági ellenőrzés során megállapítják, hogy a méhelhullást növényvédő szer használattal összefüggő mérgezés, állatgyógyászati termék használatával összefüggő mérgezés, illetve szándékos mérgezés okozta, illetőleg, hogy a méhpusztulás oka visszavezethető-e bármilyen méhbetegségre. Amennyiben a szemle alapján a mérgezés gyanúja nem zárható ki, a hatósági állatorvos haladéktalanul jelzi ezt a járási főállatorvosnak, aki értesíti a Növény- és Talajvédelmi Hatóságot.
Ezt követően a járási hivatal hatósági állatorvosából, a növényvédelmi felügyelőből és a méhegészségügyi felelősből álló vizsgáló bizottságnak 24 órán belül fel kell állnia, és hatósági ellenőrzést kell folytatnia az érintett méhelhullás helyszínén, illetve azokon a növényvédővszerrel kezelt területeken, amelyek feltételezhetően méhelhullást okozó növényvédővszerrel lettek kezelve. Ennek keretein belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik a szemle, a mintagyűjtés, a minták laboratóriumi vizsgálata, illetve az érintett terültetek növényvédelmi nyilvántartásának ellenőrzése.
Ennek kapcsán nem feledkezhetünk el a hatóanyag-kombinációk okozta méhmérgezésről sem. Több korábbi vizsgálat eredményei is rámutattak, hogy a tebukonazol hatóanyag acetamipriddel, illetve tiaklopriddal egy tankkeverékben kijuttatva okozhat méhpusztulást, annak ellenére, hogy önmagában alkalmazva egyik hatóanyag sem veszélyes a méhekre.
