Bár a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart, a méhészek növényvédő szerek mellett mégis a rovarbetegségeket tartják a fő veszélynek – írta a Népszava.

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a neonikotinoid típusú klotinaidin-tiametoxám hatóanyag volt a felelőse a tavaly, egy somogysárdi méhészetben történt tömeges méhpusztulásnak.

Tavaly nyáron azonban nem csak ez az egy eset foglalkoztatta a közvéleményt, több bejelentés is érkezett ugyanis méhészektől méhpusztulás miatt az Agrárminisztérium és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) felé. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta, hogy

a Nébih-vizsgálatok ezekkel kapcsolatban jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid-mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat.

A Somogy megyei esetben azonban már biztos, hogy neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását, ugyanis a Nébih által mintázott növények nem tehetők felelőssé a mérgezésért. A hatóság szerint a hatóanyag származhatott akár egy szabálytalan növényvédelmi kezelésből (nyilván a nem mintázott területekről), szennyezett víz fogyasztásából, de a szándékosságot sem zárták ki. A szándékossággal kapcsolatban azonban a méhész azt nyilatkozta, hogy ezt nem tartja valószínűnek.

méh

A somogysárdi méhész méheit valóban neonikotinoid-mérgezés érte, de a többi esetnél még tart a vizsgálat – fotó: Shutterstock

Az Agrárminisztérium a lapnak elmondta, attól függetlenül, hogy Somogysárdon nem lett meg a szer eredete, minden, a méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását.

Az AM elmondta: a szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka. Nyáron az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke azt nyilatkozta, hogy az egyesülethez több száz bejelentés érkezett. Valószínű, hogy ezeknél a számoknál jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást.

Nem csak a növényvédő szerek miatt aggódnak a méhészek

Azt a legtöbb szakember elismeri, hogy a tavalyi tömeges pusztulás okát nehéz kideríteni, sőt rendkívül összetett okok is állhatnak a háttérben. A méhészeknek továbbra is komoly gondot jelent az Európában is óriási károkat okozó varroa atka, ami hazánkban is pusztíthatja a méhcsaládokat, főleg ha nem megfelelően védekeznek ellene.

Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke úgy véli, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi méhpusztulás fő oka neonikotinoid-mérgezés volt. Az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat.

A szakember szerint az atka elleni helytelen kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában.

Ahol mérgezés történt, ott szerinte ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvízfoltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer-maradványok okozhatták.

Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott szerinte mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni.

Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát.

További részletek itt.