A Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia egy 10 éve folyó kísérletsorozat eredményeit hozta nyilvánosságra – számolt be a scmp.com hírportál. A közelmúltban más kínai kutatóhelyekkel közösen különböző éghajlati- és talajviszonyok, illetve termesztési módszerek mellett végzett kísérletek eredményei forradalmi újítások bevezetését jelenthetik a mezőgazdaságban.

Az új technika, amelyet Kínában a 10 év alatt összesen 3.600 hektár üvegházi felületen alkalmaztak, a növényi terméseredményeket 20-30 százalékkal növelte, a peszticidfelhasználás 70-100 százalékos csökkentése mellett – állítják a kutatók. A műtrágya-felhasználás több mint 20 százalékkal csökkent.

A módszer lényege, hogy a zöldségnövények a talaj fölött mintegy 3 méterre kifeszített olyan, szigetelés nélküli rézdrótok alatt növekednek, amelyek képesek akár 50.000 volt, pozitív töltésű elektromos feszültséget generálni. Ez a magas feszültség megöli a baktériumokat és a vírusközvetítő kórokozókat a levegőben és a talajban (ezért szinte egyáltalán nincs szükség peszticidekre).

Emellett a leveleken lévő víz felületi feszültségét elnyomva gyorsítja a párologtatást. Ennek hatására a növények belsejében a természetes töltésű részecskék, így a hidrogén-karbonát és kalcium ionok felgyorsítják a metabolikus aktivitást, többek között növelik a CO2 megkötését és a fotoszintézist.

zöldség

Az áram hatására a növények gyorsabban nőnek – a kép illusztráció (forrás: Shutterstock)

Liu Binjiang professzor, a kínai kormány mezőgazdasági szakértője és a projekt vezető munkatársa szerint a drótokon átfutó áram erőssége mindössze néhány milliomod amper, kisebb mint egy mobiltelefon vezetékének töltése.

„A módszer egyáltalán nem ártalmas a növényekre és a közelben lévő emberekre” – mondta a professzor.

A tanulmány felfedezéseinek köszönhetően az elektrifikált farmoknak szentelt területek Kínában soha nem látott ütemben növekednek, Liu szerint évente 1.000-1.300 hektárral. Ez azt jelenti, hogy az ilyen területek a következő 12 hónap alatt akár 40 százalékkal növekedhetnek.

„A legújabb beruházások a magánszektorból jöttek” – mondta Liu. "Technológiát és berendezéseket szállítunk más országoknak is, köztük Hollandiának, az USA-nak, Ausztráliának és Malajziának. Kína most egy lépéssel a világ előtt jár.”

Ez nem volt mindig így. Kína több mint 200 éves késéssel kapcsolódott be ebbe a játékba, ami valahol ott kezdődhetett, hogy dr. Maimbray, skót fizikus először vette észre, hogy elektromosság hatására a fák új hajtásokat növesztettek októberben, ami azelőtt soha nem történt. 1902-ben S. Lemstroem professzor megfigyelte, hogy az aurora borealis hatására egyes fák gyorsabban növekedtek. Az ehhez hasonló megfigyelések és kísérletek a mai napig zajlanak. Kína kutatásai ezen a területen 1990 körül kezdődtek.

A cikk szerint egy kínai vállalkozás számára az elektromos árammal ösztönzött növények két év alatt 1,2 millió jüan (175.000 dollár) többletbevételt hoztak.

A rendszer alacsony áramfogyasztással működtethető. A legnagyobb költséget a terület berendezése és a működéshez szükséges szoftver jelenti, amelyekhez egyébként a kínai állam támogatást ad.

Guo Yalong professzor, a pekingi Botanikai Intézet kutatója a következők szerint foglalta össze véleményét az új módszerről: „Az elektromosság olyan, mint a levegő vagy a víz, azaz része a természetes környezetnek. A növények belsejében számos részecske rendelkezik pozitív vagy negatív töltéssel és ezek molekuláris szinten reagálnak a közelükben létrehozott elektromos mező jelzéseire” (a kínai tapasztalatok szerint pozitívan).

A fenti cikk nem jelenti azt, hogy a jövőben a növényeket világszerte elektromos erőtérben fogják termeszteni. A módszer alkalmazásához nyilván további finomításra és kísérletekre van szükség. Ha azonban az új módszer néhány nagyobb országban csak a Kínában eddig hozott többlettermést biztosítja, az már megéri, hogy odafigyeljünk rá.