Szeptemberben többször hullott kevés csapadék, s azt gondoltuk, hogy ez elég lesz a repce vetéséhez, keléséhez. A feltételezés majdnem igaznak bizonyult, a növény vetése megtörtént, sőt a kelés is megindult. Ugyanakkor a talaj újra kiszáradt, a vízutánpótlás egy része leszivárgott mélyebbre, más része elfolyt, s a napsütéses, száraz időjárás is csökkentette azt. Így jutottunk abba a helyzetbe, hogy ismét a száraz vetőágyat nézzük, keressük a kis csíranövényeket, s bizony csak elvétve találunk egyet-egyet. Megint egy lassú, hiányos kelésre kell számítanunk, s ennek heterogén növényállomány lesz a következménye.
A jövőt kutatva rövid távon belül – a hét kedd-szerda-(csütörtök) napján – esőket kapunk, de aztán ismét szárazabbra fordul időjárásunk, 20 oC körüli hőmérséklettel, napsütéssel.
Megkezdték az őszi búza alá a talaj-előkészítéseket (szántás, tárcsázás, gruberezés), így egyre kevesebb helyen látni árvakelést. A hét közepére ígért esők jót tesznek a talaj-előkészítésnek, s adnak nedvességet a vetéshez is – reméljük. A károsítók egyelőre eltűntek a növényzet leforgatásával.
Az őszi káposztarepce kelése megkezdődött, a kis növények általában szik-2 levelesek, csak kevés helyen, korai vetéseknél lehet látni 2-4 leveles állományt. A fentebb írt, kissé borongós előrejelzés már kezd valósággá válni, lassú és hiányos a kelés.
A már kikelt növények fejlődése a szárazság miatt vontatott. Sokkal aktívabbak a gyomok. A kétleveles táblákon a magról kelő gyomok kelése már megfigyelhető. Ilyen helyzetben a talajon és levélen keresztüli hatással bíró készítményekkel ajánlott a gyomirtás, s a kezeléseket már el lehet kezdeni.
A gabona-előveteményű táblákon a gabona-árvakelések – a korábban vetett állományokban – legfeljebb kelnek vagy 1 levelesek, máshol még erre is várni kell, így az ezek elleni védekezés még várhat.
A repcebolha továbbra is észlelési szinten látható a kelő-szikleveles állományokban. Legfeljebb foltokban vagy a táblaszélen látható gyenge mértékű fertőzés, de állományvédelmet ez a helyzet nem indokol. Folytatódó száraz, meleg ősz esetén figyelni kell az állományokat, mert a kártevő felszaporodása várható ilyen körülmények között.
A repcebolha korán megtalálta a kikelt növényt.
Az árvakelésű repcén – ami már 4-6 leveles állapotú – és a zöldített területeken továbbra is csökkenő számú a repcedarázs rajzása (4-14 db imágó/csapda/hét). A repceállományokba kihelyezett csapdák 8-10 db imágót fogtak egy hét alatt, tehát az egyedszám alacsony. Emellett a fenológiailag érzékeny (esetleg csávázatlan) állományokat figyelni kell e szempontból is.
Repce 2 valódi leveles állapot.
A napraforgó esetében a korábbi megállapításokat lehet ismételni, a növényállomány lassan mindenhol beérik, a betakarítása folyamatos. E tekintetben az Alföldön kicsit jobb a helyzet, ott a munka végéhez közelítenek, a Dunántúlon később indult, később is fejezik be a vágást.
A még lábon álló állományokban a nagyvadak (erdő mellett) és a madarak okoznak jelentősebb károkat. Védelmet nyújthat a vadásztársaságok segítsége, de igazi megoldást a termés magtárba szállítása nyújt.
A kukorica esetében is tapintható ez a fenológiai eltérés. Az Alföldön sokat haladtak a növény betakarításával szeptember elejétől, míg a Dunántúlon nemrég indultak el a kombájnok a táblákon. A hosszabb tenyészidejű fajtáknál a viaszérés vége állapotot ért a növény. A növények felszáradása folyamatos.
A kukoricamoly lárváinak telelőre húzódása folyamatos. Jelenleg nagyrészt a 2. és 3. nódusz között láthatóak a kártevő nyomai.
Kukoricamoly-lárva kijárati nyílása a 2-3. nódusz között.
A gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly kártétele közepes gyakorisággal fordul elő, jellemzően a csővégeken figyelhető meg.
A fuzáriumos csőpenész-fertőzöttség nem változott. Általában gyenge mértékű a betegség károsítása, csak kevés helyen találhatunk közepes mértékű csőfertőzést. Az utóbbi időben a molykártételek ellenére sem növekedett a fertőzés, a száraz, napsütéses időjárás nem segítette a betegség terjedését.
Az erdőközeli területeken a nagyvadak kártétele továbbra is probléma. Megoldást az előbbiekben leírtak, a minél előbbi betakarítás ad.
A tarlóburgonya-táblákon a burgonyabogár kártétele alacsony szinten mozog, aktivitása visszaesett. A burgonyavész-betegség erősödése megfigyelhető az éjszakai lehűlések és harmatképződés következtében.
A fűszerpaprika szedése is megkezdődik, a szabadföldi paradicsom betakarítása pedig a végéhez közeledik. A gyapottok-bagolylepke lárvakártétele nyomán egyre gyakoribb vált a rothadó bogyók jelenléte. A paradicsom és paprika alternáriás betegség tüneteinek gyakorisága levélen és bogyón fokozódott.
Rothadó paradicsombogyó gyapottok-bagolylepke lárvakártétele következtében.
Almásokban és körtésekben is tart a szüret, de még vannak érésben lévő kései fajták is. A múlt hét időjárása segítette a színeződést és az érést. Mindkét gyümölcsnél – főleg a sérült, molyos gyümölcsökön – tovább növekedett a moníliás termésrothadás gyakorisága a terméseken. Különösen igaz ez a házi kerti fák termésére. Közepes fertőzöttség jellemző a gyümölcsök ~5-10%-án (házi kertben 10-30%-án).
A piros gyümölcsfa-takácsatka mozgó alakjainak előfordulása gyenge fertőzöttségre utal. A nyár második felében mutatkozott egy felszaporodás, ennek ellenére csak egy-egy ültetvényben alakult ki erősebb fertőzés. Az áttelelő tojások lerakása folyamatos. A gyümölcsmolyok repülése leállt, egyetlen kivétel a keleti gyümölcsmoly, abból még mindig 10-20 imágót fog a feromoncsapda hetente.
Halad a szüret a szőlőskertekben is. A síkvidéki ültetvények 90%-os készültségben vannak ezzel a nagy munkával, s ebben a múlt hét időjárása is sokat segített. Máshol a kései érésű fajták termelnek még egy kis cukrot. A peronoszpórafertőzések nem erősödtek tovább a lombon. A betegség közepes erősségű (26-50%), a lomb növekvő ~40-60%-a fertőzött.
A lisztharmat tüneteinek további erősödése figyelhető meg a lombon, most már egyre több ültetvényben. Esetenként növekvő, 8-10%-os gyakorisággal ~gyenge-közepes fertőzöttség tapasztalható. A kazmotéciumok képződése lassú, de folyamatos.
A botrítiszfertőzöttség az érés előrehaladtával folyamatosan növekszik, de a kártétel inkább gyenge szintű, csak sérült fürtökön erősebb annál. Védekezésre már nincs lehetőség. Marad a mielőbbi szüret.
Sajnos nem sikerült megbízható diagnózist felállítani a fürtök fonnyadására. Kórokozót nem találtunk az inkubált növényrészeken.
Az amerikai szőlőkabóca-imágókat egyre csökkenő egyedszámban fogja a ragacslap.
A diófákon kiteljesedik a dióburoklégy kártétele, lassan a teljes termés megfeketedik, megrothad, s a rothadás eléri a belet is. Védekezésre már nincs lehetőség.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása mérséklődött, fokozatosan csökkenő egyedszámban fogja a feromoncsapda. Sajnos a fák lombja már nagy részében aknás (károsított), s erőteljes a korai lombhullás.
Amerikai kígyóaknázó moly kárképe.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre kíváncsi, kattintson ide.
Az Agroinform ingyenes Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
