- Az uniós csatlakozása óta az Agrár Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében több mint 100 milliárd forint beruházási támogatást használtak fel a mezőgazdaságban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) programjainak révén még ennél is nagyobb összeggel, mintegy 190 milliárd forinttal lehetett támogatni a gazdálkodókat. Az NVT programok között vannak nagyon sikeresek és kevésbé népszerűek – mondta a szakállamtitkár.

A legsikeresebb az agrár-környezetgazdálkodási jövedelempótló támogatás volt. Így Magyarország mezőgazdasági területének egyharmada került be a környezetgazdálkodási programba. A gazdálkodóknak 2009 végéig, öt éven keresztül, évente 44 milliárd forintot fizet ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ugyancsak népszerű a mezőgazdasági területek erdősítése. A program keretében a mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan területeken évente 10-15 ezer hektár új erdő kerül telepítésre, igen kedvező feltételekkel. Az agrárvállalkozók a beruházási támogatáson felül 15 éven keresztül jövedelempótló támogatást is kapnak.

Igen kedvelt projekt volt a gazdálkodók között a termelői csoportok támogatásának igénybevétele is. Ezt a dotációt azok igényelhették, akik egy-egy termékpálya mentén szövetkeznek, közösen lépnek fel piaci érdekeik érvényesítése végett. Azok a gazdálkodók, akik bekerültek e programok valamelyikébe öt éven keresztül kapják a támogatást.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében folytatódnak a korábbi programok. Az erdőtelepítési és a termelői csoportok támogatására várhatóan 2007.-2008-ban még lehet újra pályázni. Az agrár-környezetgazdálkodási programban új belépésre azonban már csak 2009 második felében lesz lehetősége a gazdálkodóknak.

- Mi az oka, hogy egyes pályázatok kevésbé voltak népszerűek a gazdálkodók körében?

- Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket például az „állattartó telepek környezetvédelmi és az állatjóléti előírásoknak való megfelelés” jogcímet viselő pályázati kiírás. Nem azért, mert nincs igény az ilyen típusú beruházásra a gazdálkodók körében. A tényleges okok inkább abban keresendők, hogy a támogatáshoz jutás feltételei nem voltak tökéletesen kidolgozva. Ennek korrigálásán már dolgoznak a minisztériumi szakértők. Egyébként a jövőre induló új vidékfejlesztési tervnek egyik legfontosabb stratégiai fejlesztési iránya éppen az állattenyésztés lesz.

Kevésbé volt még népszerű a gazdák körében a Kedvezőtlen Adottságú Területekre meghirdetett program is. Ezért a pályázati feltételekben kisebb technikai módosítást hajtunk végre. Erre a jogcímre új támogatási kérelmeket 2009.-től lehet majd benyújtani. Hasonlóképpen változtatunk a félig önellátó gazdaságok és a korai nyugdíjazás jogcímeken igényelhető támogatások kiírási feltételein.

A továbblépés lehetőségeiről szólva Ficsor Ádám elmondta: jövőre indul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv. A stratégiai terv gyakorlatilag a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési operatív programjának (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek (NVT) az összevont folytatása lesz. Így 2007-2013 között mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra mintegy 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez közel ötven százalékos forrásbővülést jelent a mezőgazdaság számára. A stratégiai tervben többek között a környezetkímélő gazdálkodás támogatására 30-37 százaléknyi, a vidéki kisvállalkozások modernizálására pedig 10-14 százalék jutna a fent említett összegből. A vidékfejlesztési támogatásokból az elkövetkező hét évben legalább 50 ezer gazdaság részesülhet – tájékoztatott a szakállamtitkár.

Az előirányzott fejlesztési forrásokba nem tartoznak bele a közvetlen földalapú agrártámogatások, ezekkel együtt a mezőgazdaság az elkövetkező hét évben összesen mintegy 2.500 milliárd forintra számíthat.

A kormánynak a stratégiát, illetve a konkrét operatív programokat október közepéig kell megküldeni Brüsszelbe jóváhagyásra. Az első pályázatokat előreláthatólag jövő év március-áprilisban lehet majd benyújtani.