Bejárta az egész országot a nagyatádi mentősök videója, amelyen valószínűleg egy nőstény nyúl verekszik a kegyeiért ringbeszálló bakkal. Ahogyan a felvételen is látszik, az állatok mit sem törődnek a külvilággal, minden figyelmüket az üzekedésre fordítják.

Gyakori jelenség ez az állatvilágban április vége-május eleje táján.

Verekedő fácánkakasok (Phasianus colchicus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában – fotó: MTI / Kovács Attila

Verekedő fácánkakasok (Phasianus colchicus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában – fotó: MTI / Kovács Attila

Mezei nyulak (Lepus europaeus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában – fotó: MTI / Kovács Attila

A következő hetekben, hónapokban a természetben dolgozó gazdálkodók őzgidákat, szarvasborjakat találhatnak az erdőben, a szántókon a vetésekben vagy az utakat szegélyező sűrűkben. A vadászati érdekképviseletek ilyenkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kicsinyekhez semmiképp sem szabad hozzányúlni, mivel az anya nem fogadja vissza őket és ez a pusztulásukat okozhatja.

Az őzsuták és a gímszarvas tehenek már május elejétől világra hozhatják a gidákat illetve borjakat, míg a dámborjak jellemzően május végén, június elején születnek.
A kicsinyek életük első heteiben nem tudják követni az anyjukat, így amíg az távol van – mert táplálkozik, vagy éppen veszélyt érez – elfekteti őket a bokrokban, bozótban, magas fűben.
A kicsinyek ösztönösen próbálnak elbújni (ezt szolgálja a rejtő szín is), meglapulnak, mozdulatlanok maradnak akkor is, ha valaki a közelükbe megy. Ez azonban nem jelenti, hogy betegek, sérültek vagy elárvultak! Semmiképp sem szabad megsimogatni őket, hozzájuk érni, de még környezetük körbejárása sem szerencsés! Az emberszag miatt az anyjuk sorsukra fogja hagyni őket, így vagy éhen fognak pusztulni, vagy ragadozók martalékává válnak.

Óvatosan az első kaszálásokkal!

Idén a megszokottnál hamarabb eljön a silózás- és az első kaszálások ideje.

A fiatal állatok gyakran bújnak meg a magas fűben vagy lucernában a közeledő traktor hangjára - és az ösztönük sajnos azt diktálja, hogy veszély esetén lapuljanak meg és ne meneküljenek el. A pár órás- vagy egy-két napos őzeket nem védik meg a kasza elé erősített láncok...

Mégis mit tehetünk? Ahogyan az elmúlt években is megírtuk, van néhány hatásos és könnyen eszközölhető tippünk a gazdák számára a vadak védelme- és a csúnya balesetek elkerülése érdekében.

Amennyiben valaki olyan helyen botlik gidába, borjúba, ahol az vélhetően veszélyben van, az adott területen vadászatra jogosult szervezetet (vadásztársaságot, vállalkozást, erdészetet) értesítheti. Az illetékes hivatásos vadász vagy a vadásztársaság tagja szakszerűen fog tudni gondoskodni az állatról. A vadászatra jogosult elérhetőségeit a megyei kormányhivataltól vagy a legközelebbi település önkormányzatától lehet megtudni.

Fontos tudni, hogy a vad, amíg él, az állam tulajdona, így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a Büntető törvénykönyv értelmében lopást követ el.