Tresó Istvánnal, a K&H Bank Zrt. ügyvezető igazgatójával az Agroinform.hu PREGA-könyvének bemutatóján beszélgettünk.

A K&H portfóliójában jelentős részt alkot az agrárium, már csak ezért is lényeges számunkra, hogyan él, mint mozog az ide tartozó vállalkozói kör, hiszen ez a mi üzleti eredményeinkre is közvetlen hatással van. És visszafelé szintén igaz: a nagy portfólió miatt az is fontos, hogy jól értsük, mi történik a mezőgazdaságban, mert egy-egy elhibázott döntésünk az egész ágazatra rossz hatással lenne, tehát kétirányú a felelősségünk – válaszolta az agrárium iránti elkötelezettségét firtató kérdésünkre.

A haladás gátja a tudás hiánya

Hogy mi az, amit a bank megtanult a magyar mezőgazdaságból? Az való igaz, hogy az agrárium adottságai kiválóak, de azt látjuk, hogy nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Sőt, a fejlett mezőgazdaságokkal összehasonlítva megállapítható, hogy rendkívüli mértékű az elmaradásunk. Természetesen van néhány cég minden ágazatban, amely képes világszínvonalon működni, de ezek önmagukban nem tudják felhúzni a nagy átlagot – fejtegette.

Hogy mi az oka annak, hogy ilyen nagy a szóródás? Ma már a tudáshiány: olyan gyors a változás, a világ fejlődése, hogy ha ezt nem követjük a napi gyakorlatban alkalmazott ismeretekkel, akkor egyre nagyobb lesz a lemaradásunk. Gondoljunk bele: az Egyesült Államok termelési hatékonysága duplája az európainak. Magyarország meg csak az európai felét képes produkálni nagyon sok mindenben, átlagszinten!

Tresó István: gondoljunk bele, az Egyesült Államok termelési hatékonysága duplája az európainak, Magyarország meg csak az európai felét képes produkálni – fotó: Agroinform.hu

Hogy miért marad el a tudás? Ennek sokféle oka lehet, az egyik bizonyára a motiváció hiánya. Mert relatíve jól meg lehet élni a mezőgazdaságból, ma még nincs meg az a kényszer, ami a tudás összeszedésére és aktív használatára ösztökélne.

Az uniós támogatások jótékony hatására gondol? – vetettük közbe. Akár a támogatásokra is! Látnunk kell, hogy az egy hektárra jutó átlag jövedelemtermelő képesség ma 150 ezer forint, de ebben benne van a földalapú támogatás is. Ez tehát pillanatnyilag jó életet biztosít, de ugyanakkor folyamatossá teszi a technológiai, technikai, genetikai elmaradást.

Támogatás nélkül minimum nullszaldósnak kellene lennie a gazdálkodásnak

– jelentette ki. A támogatás hab legyen a tortán! Az, hogy támogatás nélkül veszteségesek vagyunk, nem fenntartható sokáig – nyomatékosította.

A banknak milyen eszköze van arra, hogy ez ne így legyen? – tudakoltuk. Sokat kell beszélgetnünk erről a gazdálkodókkal. Mivel széles az ügyfélkörünk, sok gazdálkodóval megoszthatjuk tapasztalatainkat, feltárhatjuk a lehetőségeket, elmondhatjuk, milyen trendeket látunk a piacon, milyen irányba kellene mozdulni. Ha a partner valóban partner, akkor nemcsak  az igényeit beszéli meg velünk, hanem a dilemmáit is. Ha csak annyit érünk el, hogy gondolkodik azon, amit mondtunk, már akkor is előbbre léptünk.

Mekkora kör az, amelyet elérnek? – kérdeztük. A piaci részesedésünk 26,2 százalék volt, tehát messze a legmagasabb az agráriumban – válaszolta. Ez a hitelállományra vonatkozik. A Magyar Nemzeti Bank negyedévente jelenti az agráriumban kint lévő hitelvolumeneket, mi tudjuk a sajátunkat, és a kettő összevetéséből meg tudjuk határozni, mekkora a piaci részesedésünk – jegyezte meg.

Akkor ebben a körben már legalább nullszaldós a mezőgazdasági termelés? – firtattuk. Ez nagyon fontos hitelezési szempontunk – nyomatékosította. Igyekszünk olyan partnerekkel együttműködni, akik képesek ezt szintet produkálni. Lehetnek persze nehéz, kritikus időszakok, de átlagban tudni kell hozni, hogy támogatás nélkül is jövedelmező legyen a termelés.

Ha nem vigyázunk, elhúz mellettünk a világ

Hogy látja a precíziós gazdálkodás jelenét, jövőjét? – kérdeztük. A világhelyzet azt mutatja, hogy a precíziós gazdálkodásnak nem a jövő eszközének kell lennie, hanem már a mának és a holnapnak. Különben nem tudjuk behozni a lemaradásunkat, sőt elhúz mellettünk a világ. Ez már folyamatosan érződik. Ha megnézzük a termésátlagokat, egy átlag magyar gazdálkodó jövedelemtermelő képességét, akkor bizony egyik sem megnyugtató. Ha beüt valamilyen kritikus piaci helyzet, – mint az elmúlt időszakban a sertés vagy a tej esetében –, akkor a helyzet fokozódik. Vagy itt van a szántóföldi növénytermesztés, amely stabil, jó és vastagon nyereséges, ám a jelenlegi terményárak miatt elolvad a jövedelemtermelő képessége – sorolta. Tehát ha az agrárium nem fordít figyelmet a helyes technológiára, a megfelelő tápanyag-utánpótlásra, a gondos genetikaválasztásra, akkor nagyon rövid időn belül komoly problémák lesznek.

Véleményem szerint sokkal komplexebben kell ezzel a  kérdéssel foglalkozni. Amíg a precíziós gazdálkodás eszköztára nem lesz olyan módon elérhető, mint például a mai okostetelefonok szolgáltatásai, addig ez nem lesz széles körben elterjedt. A mobilok használatakor ugye  nekem csak annyit kell tudnom, hogy melyik gomb megnyomásával milyen szolgáltatást kapok. Nem kell törődnöm azzal, mi van a háttérben, mi történik a gomb megnyomásakor stb. – taglalta.

Egy „kütyü” kérdése az egész? Egy kütyü kérdése – így a válasz, de a kütyü mögött ott kell lenni mindannak, amiről itt az előadók beszélgettek. De egyben, komplexen, összefoglalva. Tehát amikor kimegy a gazda, beül a traktorába, megnyom egy gombot, akkor mindannak az adatbázisnak és tudásnak valahonnan le kell jönnie az ő kütyüjére, amivel az ő tábláján az adott pillanatban meghatározódik az adott agrotechnológiai műveletek optimuma.

Ezt mikorra érheti el a magyar mezőgazdaság?

Vagy elérjük két éven belül, vagy elveszítjük esélyeinket a versenyben

– jelentette ki. Hogy más országok hogy állnak e tekintetben? Európa nyugati fele lényegesen jobban áll, ez látszik a terméseredményeikből is. Az Egyesült Államok messze megelőz mindenkit. A tőlünk keletebbre lévők pedig pillanatok alatt utol fognak minket érni. Arányokban kifejezve mindez: ha az Egyesült Államokat 100 százaléknak vesszük, akkor Európa 50, Magyarország pedig 10 százalékon áll.

Nincs tolakodás a hatékonyságnövelő hitelekért

A precíziós gazdálkodásra való ösztönzés megjelenik a hitelezési gyakorlatukban? – tudakoltuk. Mi nem tudunk kényszeríteni, mi javaslatokat tudunk tenni, és

örömmel finanszírozzuk a hatékonyságjavításért tett lépéseket.

Szeretnénk, ha sokkal vastagabban jelenne meg ez az igény. Ezért például modelleket is kidolgoztunk arra vonatkozóan, hogy a talaj tápanyag-utánpótlását helyre tegyük, hiszen látszik a statisztikákból, hogy lényegesen elmarad a szükségletekhez képest.

Vagy látjuk azt is, hogy a garantált minőségű, fémzárolt vetőmagok használata milyen alacsony szinten van. Mivel ezek valószínűleg drágábbak, nagy a visszavetési arány, a saját termés vetési aránya, ez aztán meglátszik a termésátlagokban is. Tehát ezek a szakmailag indokolt többletköltségek lényegesen nagyobb jövedelmet biztosítanának, ezt hajlandó volna a bank megfinanszírozni. Hát nem tolakodnak érte – tudatta Tresó István, a K&H Bank Zrt. ügyvezető igazgatója.