A félig önellátó mezőgazdasági üzemek gazdálkodási szerkezetének átalakításához, illetve a környezetvédelmi, az állatjóléti és a higiéniai előírások európai uniós normák szerinti betartásához támogatást ad az agrártárca a gazdálkodóknak. E támogatás révén az úgynevezett mikrogazdálkodók - a főfoglalkozású őstermelők és az egyéni vállalkozók - juthatnak egyszerű adminisztrációval járó, a gazdálkodás fejlesztése érdekében szabadon felhasználható anyagi forráshoz. Az intézkedés fix összegű éves támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, ugyanakkor a termékeik egy részét a piacon értékesítik, és rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Így ezek a kis paraszti gazdaságok az unió elvárásoknak is megfelelő, gazdaságosabb termelést valósíthatnak meg. Támogatást igényelhet az a regisztrált őstermelő, egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző évben 2 és 5 európai méretegységnek megfelelő bevételt ért el és 5-10 hektár közötti szántóterületet művel vagy legfeljebb 0,3 hektár területen szőlőt, gyümölcsöt, faiskolát telepített, fólia vagy üvegház alatt zöldséget termeszt. Állattartók is igénybe vehetik a támogatást szintén a megfelelő feltételek teljesítése mellett, azaz 2-10 állategység eltartására alkalmas gyepterületen kell gazdálkodniuk Ezeknek a kis mezőgazdasági üzemeknek a szerkezetét ezzel a támogatással úgy szeretnék átalakítani, hogy azok az árutermelés irányába mozduljanak el, és e tevékenységük váljon a jövőben meghatározóvá. Ezért az NVT a program 3 éve alatt 2004 és 2006 között ezen a jogcímen mintegy 6 milliárd forintnyi támogatást fordít erre a célra. Idén is mintegy 2 milliárd forint jut a félig önellátó gazdaságok pályázataira, amelyeket ebben az évben július 31-ig fogadnak az MVH mgyei képviseletein. A támogatás egyik feltétele, hogy a pályázó rendelkezzék középfokú szakmai végzettséggel, vagy három év szakmai gyakorlattal. A pályázatban a gazdálkodónak vázolnia kell az öt évre szóló üzleti tervét, amelyben bemutatja gazdasága jelenlegi állapotát, a tervezett fejlődését, továbbá a fejlesztés céljait, főbb állomásait. Az üzleti terv e támogatás esetében az MVH által rendszeresített formanyomtatványt jelenti, amelyet a támogatási kérelem egyik mellékleteként kitöltve kell benyújtani a támogatásra pályázónak. Ez a nyomtatvány része a pályázati egységcsomagnak. A pályázó vállalja, hogy a támogatási időszak végére – ez öt év - 50 százalékkal növeli bevételét a támogatási kérelem beadását megelőző évhez képest, és a támogatási időszak végére eléri az 5 európai méretegységnek megfelelő bevételt. A standard fedezeti hozzájárulás értékek alapján kiszámított egy európai méretegység jelenleg 1200 Eurónak felel meg, azaz valamivel több, mint 300 ezer forint. A támogatás igénybevételének feltételei láttán talán több gazda megtorpan és úgy véli nem tudja teljesíteni az előírt feltételeket, de ez annak lehet a következménye, hogy a számítások elvégzésénél nem veszi figyelembe a saját maga által végzett munkát, így az torzíthatja a kapott számokat. Amennyiben a támogatásra jogosult valótlan tartalmú adatot szolgáltat vagy olyan nyilatkozatot tesz, amely torzítóan befolyásolja a támogatási jogosultságát, a tárgyévi támogatási összeg jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül. Ezért a tárgyévre vonatkozóan megszűnik a rendelet szerinti támogatásra való jogosultság. Ha az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatott gazdálkodó az üzleti tervben a harmadik évre előirányzott időarányos célkitűzést legalább 75 százalékban nem teljesítette, a következő évtől megszűnik a támogatás. Kivéve, ha mulasztását megfelelő indokkal - például vis majornak minősülő indokkal - igazolja. Az adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása esetén az MVH először csak figyelmezteti a támogatásra jogosult gazdálkodót. Amennyiben a támogatásra jogosult az MVH figyelmeztetése ellenére sem tartja be az előírt kötelezettségeket, az adatszolgáltatás pótlásáig az MVH felfüggeszti a támogatás folyósítását. Ha a támogatási időszak során a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő tevékenységből származó éves bevételének értéke 2 európai méretegység alá csökken, vagy bármely rendszeres jövedelemforrásból - így különösen munkabér, nyugdíj, biztosítás, tőkejövedelem, haszonbérleti díj stb. - származó éves jövedelme tíz európai méretegység fölé nő, a feltétel bekövetkezésének évétől kezdve e rendelet szerinti támogatása megszűnik. A falusi munkanélküliség megszüntetését ez a támogatási konstrukció a maga szerény mértékével és eszközeivel nem tudja teljes mértékben megoldani – állítják a szakértők. De ugyanők úgy vélik: a kapcsolódó támogatások a félig önellátó gazdaságok támogatását igénylő gazdaságok eredményesebb gazdálkodását segíthetik. Ezek lehetnek többek között: az NVT helyes gazdálkodási gyakorlat illetve agrár-környezetgazdálkodás intézkedései., a kedvezőtlen adottságú területek támogatása, valamint a termelő csoportok támogatása, mely jogcímekkel egyfelől piacképesebb termék-előállításra nyílik mód, másfelől a közös termelési és elsősorban értékesítési feltételek megteremtésével, a korábbi falusi közösségek újjászerveződésével a vidéki gazdálkodás hatékonyságát lehet növelni. Mindez természetesen feltételezi a gazdák azon felismerését, miszerint az egyedül való gazdálkodás lehetőségei egyre korlátozottabbak. A gazdálkodó önmaga egyedül ugyanis egyre többször képtelen megfelelni egyszerre több helyen és egy időben jelentkező kihívásoknak. Így nem képes megoldani a gazdálkodással összefüggésben jelentkező egyre gyorsabb reagálást igénylő feladatokat. .