Idén májusban tette közzé a NAK az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, a kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagját, amelyet a kamara tisztségviselői azóta több eseményen is ismertettek a gazdálkodókkal, agrárszakemberekkel – így volt ez augusztus 10-én is, ekkor Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke a hajdúböszörményi Kelet-Magyarországi Agrárfórumon vázolta a kamarai elképzeléseket.
Ez a kiemelt rész pedig az agráradózás volt. A NAK szerint szükség van valamennyi alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékos csökkentésére – és ez, a köztestület számításai szerint, az állami költségvetésben nem jelentene érdemi kiesést –, a munkát terhelő adók mérséklésére, az őstermelői adózás igénybevételének felülvizsgálatára, a családi mezőgazdasági vállalkozás mint új vállalkozási forma bevezetésére, illetve 100 millió forint árbevételig kedvezményes adózásra.
Azt már a panelbeszélgetés elején leszögezte Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, hogy a kamarai összefoglalóban szereplő valamennyi javaslat, így az agráradózási is, egyelőre terv, érdemi kormánydöntés még nincs egyikről sem.
A megfelelő adózási forma megtalálása és az adófizetési hajlandóság mondhatni örökzöld ügy a mezőgazdaságban.
– Az árbevétel kicsi, az adó sok, ez általános nézőpont már több évtizede – jegyezte meg Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója is. Úgy vélte, általános elvárás egy adórendszertől, hogy a mérték ne legyen túlzó, megfizethető legyen, és segítse a mindennapi munkát, a cégek eredményes működését.
Hasonló véleményen volt Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. vezérigazgatója, aki szerint égető gond a munkát terhelő adók magas mértéke, mert így nemcsak a betanított munkások, az idénymunkások alkalmazása okoz nehézséget, hanem a folyamatos termeléshez szükséges szakképzett munkavállalóké is. Mint mondta, a potenciális dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való tereléséhez adókedvezményeket szükséges nyújtani vagy a munkát terhelő adók mértékét érdemben csökkenteni.
A potenciális dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való tereléséhez adókedvezményeket szükséges nyújtani vagy a munkát terhelő adók mértékét érdemben csökkenteni – fotó: Shutterstock
Jakab István, a MAGOSZ elnöke úgy vélte, az adófizetési hajlandóság a kulcs. Véleménye szerint ha a terheket mindenki tisztességgel megfizeti, akkor lehet egyszerűsíteni, és be lehet vezetni egy stabil, kiszámítható mezőgazdasági adórendszert. Hozzátette, a kormányzat jó irányban indult el például az ekáer bevezetésével vagy az élelmiszeráfa-csökkentéssel, ráadásul utóbbi hatására nőtt is az adóbevétel és a forgalom, illetve fehéredett az agrárgazdaság.
A jelentősebb termékkörök közül eddig a sertés (szinte a teljes termékpálya), az élő és fagyasztott hal, a baromfihús, a friss tej, a tojás áfája csökkent 5 százalékra, majd 2019. januártól az UHT- és az ESL-tejé is mérséklődik.
Sántha Imre szerint fontos, hogy ez a folyamat megmaradjon, és jó lenne kiterjeszteni a zöldségekre és gyümölcsökre, a sütőipari termékekre, valamint akár a cukorra és az olajra is. (Ugyan az agrárfórum egy másik panelbeszélgetésén hangzott el, de ide kapcsolódik egy nem elhanyagolható észrevétel. Bodnár Lajos, a Hajdúböszörmény Béke Mezőgazdasági Kft. elnöke szerint jó, hogy lement a sertés áfája, ám a tenyésztéshez szükséges inputanyagokat változatlanul 27 százalékos áfa terheli. Az ebből adódó különbözetet az áfa-visszatérítésig gyakorlatilag meghitelezi az államnak termelő. Ez hónapokon át jelentkező hiányt is jelent, amit valahogy ki kell gazdálkodni. Bodnár szerint az illetékeseknek ezt a helyzetet is kezelniük kellene.)
A társasági formákra áttérve a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, a családi gazdaság jelen állapotában betöltötte szerepét, így a változtatás időszerűnek tűnik. Szabó Miklós pedig helyesnek tartaná, ha a többség érdekeinek megfelelő egyszerűbb és igényesebb rendszer jönne létre, ami pedig – szerinte szintén helyesen – egyúttal a jelenlegi őstermelői adózás változásával is járna.
Jakab István szerint az őstermelők egy részének lehet, hogy hasznosabb is lenne a kamara által javasolt családi mezőgazdasági vállalkozási formát és az ehhez kapcsolódó kedvezményes adózást választaniuk. Hozzátette, az őstermelői létszám – valóságos szintre – csökkenése az agrárigazgatás munkáját is nagyban könnyítené.
Az elhangzottak kapcsán Papp Gergely megjegyezte, hogy egy esetleges kormánydöntés után az érintetteknek mindenképpen lenne türelmi idő, hogy kiválasszák a maguk számára legoptimálisabb vállalkozási és adózási formát.
