Nagy István a Magyar Pékszövetség közgyűlésén beszélt arról, hogy a biztonságos és jó minőségű termékek iránti igénynek megfelelve hoznának létre egy új, állami felügyeletű nemzeti védjegyet, amely hiteles és valódi biztonságot ad a termékeknek és a vásárlóknak. Jelenleg Magyarországon 47 tanúsító védjegy és 11 ezer olyan jelölés létezik, amely élelmiszerek esetében használatos, de ezek között nehéz eligazodnia a gyártóknak és a vásárlóknak is –indokolta a kezdeményezést az agrárminiszter.

Emlékeztetett arra, hogy a sütőipar az élelmiszer-ágazat egyik legrégebbi ága, amelyben a hazai élelmiszeripari vállalatok mintegy negyede, vagyis csaknem 1200 vállalkozás 19 ezer munkavállalója dolgozik.

Az újjáalakult Agrárminisztériumnak egyik kiemelt feladata az élelmiszeripar, azon belül a sütőipar fejlesztése. Január 1-jétől például 40 milliárd forintos pályázati keret nyílik meg technológiai beruházásokra, amelyekre a pékségek is jelentkezhetnek.

A gazdaságfejlesztési pályázatokon a sütőipari cégek eddig több mint négyszáz pályázatot adtak be és 6 milliárd forintot nyertek el, amelyből 4 milliárdot már ki is osztottak – jegyezte meg.

kenyér

Védeni kell a magyar pékárukat az olcsóbb és gyengébb minőségű termékektől – fotó: Pixabay

Nagy István szerint védeni kell a magyar pékárukat az olcsóbb és gyengébb minőségű termékektől, ezért is változtatták meg a magyar élelmiszerkönyv előírásait. Úgy fogalmazott: a fehér kenyér és a rozskenyér legyen az, amit a neve is tükröz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a sütőipar az elmúlt 50 évben jelentős átalakuláson ment át, robbanásszerűen bővült a termékpaletta. Míg 50 éve alig tízféle kenyér és 50-féle péksütemény volt, addig ma 150-féle kenyér és több ezerféle péksütemény van a kínálatban.

Az agrártárca vezetője arról is szólt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyekkel foglalkozó igazgatóságának feladatkörét bővítették, hogy növelje az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések hatékonyságát. Ezt szolgálja az is, hogy a következő években mintegy 8 milliárd forintból egységes központi laborbázist alakíthat ki a Nébih, visszaszorítva a visszaéléseket.

Az agrártárca új online élelmiszeripari adatbázist is kiépít, hogy az ágazat statisztikai adatait felhasználóbarát módon, módszertani útmutatókkal együtt lehessen elérni. A minisztérium szándéka, hogy az új élelmiszeripari információs rendszer, az ÉLIR az élelmiszeripar valós információs központja legyen – emelte ki Nagy István.