Magyarország álláspontja szerint a KAP jelenlegi szabályai nem biztosítanak kellően hatékony eszközöket a termelők jövedelembiztonságának fenntartásához. A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása nehézkes, az azokon keresztül megvalósuló intézkedéseket alig néhány tagállam alkalmazza. Magyarországon a kockázatkezelés állami alapként tud hatékonyan működni. Ezzel szemben a KAP rendszere az önkéntesen szerveződő kölcsönös kockázatkezelési alapokban gondolkodik – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a szeptember 5-i tallinni miniszteri találkozón.

Az FM közleménye szerint az uniós mezőgazdasági miniszterek informális ülésének otthont adó Észtországi tanácskozáson Fazekas Sándor elmondta, hogy Magyarország 2012-ben komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert vezetett be, amely állami és társfinanszírozott támogatásból áll. A rendszer legfontosabb elemét jelentő agrárkár-enyhítési rendszerhez bizonyos területméret felett kötelező csatlakozniuk a termelőknek. A kárenyhítési alap forrásai a termelői hozzájárulásból és az ezt kiegészítő állami forrásokból állnak. Ezzel a konstrukcióval biztosítható a megfelelő méretű kockázatközösség és a hatékony kompenzációt fizető alap. Vidékfejlesztési támogatással működik jelenleg a mezőgazdasági biztosítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendő díjtámogatása.

szőlő

A kárenyhítési alap forrásai a termelői hozzájárulásból és az ezt kiegészítő állami forrásokból állnak – fotó: Shutterstock

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tartja jó iránynak azt az uniós szinten felmerült elképzelést, amely szerint 2020 után a közvetlen kifizetésekből különítenénk el forrásokat a kockázatkezelésre. A közvetlen támogatások pénzügyi keretét – a következő többéves költségvetésben – a jelenlegi szinten kellene biztosítani annak érdekében, hogy a gazdálkodók kiszámítható és biztos támogatáshoz jussanak. A közösségi agrártámogatások jelentős csökkentésével a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás veszteséges lenne, ami komoly feszültséget eredményezne az ágazatban.

Az uniós mezőgazdasági miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a 2013-as KAP reform keretében létrehozott krízistartalék nem képes megfelelően kezelni a válsághelyzeteket, ráadásul azt a termelői jövedelmek stabilitását jelentő közvetlen kifizetések terhére alakították ki. Magyarországhoz hasonlóan a hozzászóló miniszterek többsége elutasította azt a megközelítést, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések csökkentésével kellene létrehozni közös válságkezelési alapot.

A Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan felhívja a figyelmet a kockázatkezelési eszközök alkalmazásának fontosságára. Ennek eredményeképpen a gazdák egyre inkább kezdik felismerni az öngondoskodás jelentőségét. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kockázatkezelés területén a termelők tudatos felelősségvállalása még mindig nem elég elterjedt, hiszen az elmúlt években mindössze 10 ezer termelő alkalmazott, vagy alkalmaz kockázatkezelési eszközt, ezért kiemelten fontos az állami szerepvállalás – emelte ki Fazekas Sándor.

A kormány a következő években a kockázatkezelési eszköztár továbbfejlesztését tervezi, amelynek keretében vidékfejlesztési források felhasználásával országos jégkármegelőző rendszer épül ki – tette hozzá a földművelésügyi miniszter.