Folyamatosan kiszámíthatatlan gazdasági környezetben vagyunk, hektikusan változnak az árfolyamok, hol szomorú történelmi rekordról, hol pedig magas exportbevételekről beszélünk a gyenge forint kapcsán. Hamarosan érkezik egy hatalmas agrártámogatási keret, amire időben érdemes felkészülni a gazdálkodóknak, miközben az egyes ágazatok jövőbe vetett kilátásai meglehetősen különbözőek.
Hogyan érdemes a jelenlegi helyzetet értékelni termelőként, mi alapján kellene döntéseket hozni ebben az időszakban? Erről beszélgettünk Hollósi Dáviddal, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával.
Milyen tanulságokat lehet levonni termelőként a mostani gazdasági helyzetben? Mit üzen a gazdálkodóknak?
Amikor ennyire volatilisan változik a hazai devizának az árfolyama, azt meglehetősen nehéz kezelni, ezért nincsenek olyan megoldások, amelyek mindenki számára biztonságot nyújthatnak. Nyilván ott, ahol euróbevétele van az ügyfélnek, finanszírozási oldalon tudunk eurós megoldásokat is biztosítani. Az azért jelenthet hatalmas előnyt, mert a hazai, több mint 10 százalékos kamat helyett jóval alacsonyabb, egyszámjegyű kamatszintek vannak az eurózónában.
Azt látni kell, hogy a magyar mezőgazdaság inputanyagainak a döntő többsége importból származik, magyarul az inputbeszerzést keményen érinti az árfolyamváltozás, és ez beépül a termelési költségekbe. Az exporton természetesen lehet nyerni, de annak nincs akkora hozzáadott értéke, hogy ellensúlyozni tudná ezeket a jelenlegi folyamatokat.
Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform
Nehéz általánosítani viszont, mert különféle üzleti modellek vannak, és különféle ágazatok. Valamelyik üzleti modell, például ha valaki exportra termel hazai inputanyag felhasználásával, óriási profitot könyvelhet el. Viszont ha valaki főleg import alapanyagokkal termel hazai piacra, akkor ott nyilván teljesen más a helyzet, az előzővel ellentétes.
Egyre több nagy cégnél látjuk azt, hogy áttérnek az euróalapú elszámolásra, és próbálják magukat függetleníteni ezektől az árfolyammozgásoktól. Azt gondolom, hogy a jelenlegi, 400 forint feletti euróárfolyamszint stabilan meg fog maradni, én nem számolok azzal, hogy javulni fog.
Hogy lehet-e ennél még jelentősen gyengébb a forint, nehéz megmondani. Annyi változó van most a gazdaságban, hogy bármelyik is, ha erőteljesen kileng vagy történik valami olyasmi, amire nem számítunk, jelentősen el tudja tolni a forintárfolyamot.
Egy üzenetem van ezért a gazdálkodóknak: legyenek teljes tudatában ennek a kiszámíthatatlanságnak!
Figyeljék az árfolyamot, használják ki az előnyeit akkor, amikor lehet. Most nem működik az "így szoktuk" és a "majd jövő héten elintézem" gyakorlata. Amikor helyzet van, élni kell a lehetőséggel: ha a beszerzésnél van egy jó ár, akkor azt az üzletet nyélbe kell ütni, nem jó most túl sokat gondolkodni. Szinte csak pillanatokig tart most az az állapot, hogy elérhető egy termék, az árfolyam is jó, és jó áron lehet megegyezni. Ezeket az együttállásokat ki kell tudni használni.
Más gondolkodást igényelhet a beruházási hitelek felvétele és a forgóeszköz-hitelezés is ebben a gazdasági környezetben. Hogyan érdemes tervezni és hitelt felvenni?
Azt fontos leszögezni, hogy a bank abban érdekelt, hogy az ügyfele hosszú távon gazdálkodni tudjon, vissza tudja fizetni a hitelt, és nem abban, hogy belekergesse a gazdálkodót egy lehetetlen helyzetbe. Pláne nálunk, ahol 500 milliárd forintos hitelállományt kezelünk. A betéteseink pénzét nekünk vissza kell fizetni, ezért rendkívül fontos, hogy a jó döntések meghozatalában segítsük az ügyfélkört.
Azt gondolom, hogy
most be kell forgatni a tartalékokat a gazdálkodásba, tudatosabb működésre van szükség, mint eddig bármikor. Le kell hajolni az aprópénzért is, a beszerzésben, az értékesítési szerződésekben, a bankokkal való tárgyalásban, minden költségelem vonatkozásában törekedni kell a lehető legoptimálisabb döntésre. Nehezítő körülmény, hogy ezeket a döntéseket villámgyorsan kell meghozni a változó viszonyok miatt.
De muszáj termelni, mert hiány van Magyarországon például gabonafélékből. Ha jövőre nem lesz ilyen szélsőséges évünk, akkor fantasztikus eredményt is elkönyvelhetnek majd a gabonatermesztők, hiszen rendkívül magas ára van a gabonának. Évekig meg sem mozdultak a gabonaárak, most viszont hatalmas az emelkedés: a malmi búza ára jelenleg 137 250 forint/tonna, egy évvel ezelőtt 83 ezer forint volt. A kukorica tonnája most 134 ezer forint, tavaly 87 800 forint körül mozgott. Természetesen a finanszírozás költsége és az inputanyag ára sem ott volt egy évvel ezelőtt, ahol most, de akkor is „nagyot kaszálhat", aki teljes mértékben ki tudja használni a termelést.
Évekig alig mozdultak meg a gabonaárak, most viszont nagy bevételt lehet elérni a növénytermesztésben – Fotó: Shutterstock
A hitelfelvétel és a beruházások kapcsán érdemes még azt kihangsúlyozni, hogy sajnos nehéz akkor lépni, amikor már előállt a probléma. Mi évekig arra kapacitáltuk az ügyfeleket, hogy most (azaz korábban) csinálják meg a beruházásokat, növeljék a hatékonyságot, vegyenek fel hitelt a korszerűsítéséhez. Azt gondolom, hogy akik ezt az elmúlt években meglépték, és most fix, 7,5 százalékon futnak a kamataik, vagy támogatott termék esetében 3,5 százalékon, helyzeti előnybe fognak kerülni. Most lesz igazán egyértelmű mindenki számára, hogy kifizetődő volt az előrelátás.
A most bemutatott, legfrissebb Takarék AgrárTrend Index szerint a gyümölcságazatban a legrosszabbak a kilátások. Korszerűsítésekre lenne szükség a versenyképesebb termelés érdekében, viszont az további áremeléseket tenne szükségessé. Viszont a jelen helyzetben indokolt felvásárlási árakat sem tudják igazán érvényesíteni a termelők. Van ebből kiút vagy el lehet felejteni a magyar gyümölcsöt?
A gyümölcságazatnak alapjaiban kellene megújulnia. Szerintem azonban még nem értük el a mélypontot, tovább fog csökkeni az ültetvények száma és az ágazat gazdasági értékelése. Nem fordítottunk elég tőkét, energiát, akaratot ebbe az ágazatba, a paradigma- és szerkezetváltásba, ami egyébként megtörtént a többi ágazatban. Valljuk be, elhanyagoltuk ezt az ágazatot. Ez egy élőmunkaigényes, tudásigényes, tőkeigényes műfaj.
_fill_540x300_0.jpg)
Én már látom azokat a magyar ültetvényeket, amelyek viszont nagyon stabilan fognak működni, profitot fognak termelni, mert európai színvonalon, árakon, minőségben állítják elő a gyümölcsöt. Az ő eredményük mögött viszont legalább 10 évnyi, korszerűsítésbe és modernizációba fektetett munka van. Ezek a magyar gyümölcsök ott vannak az itthon működő, külföldi tulajdonban lévő áruházláncokban is. Be lehet oda kerülni a magyar gyümölccsel, de ennek komoly feltételei vannak: állandó minőség, mennyiség, üzemszünetmentes gazdálkodás. Ezeknek az áruházaknak, bár külföldi tulajdonúak, akkor sem érdekük elmenni például Franciaországig gyümölcsért. De ha Magyarországon nem jutnak hozzá a sztenderdjeiknek megfelelő áruhoz, akkor kénytelenek lesznek.
Az elavult, hagyományos ültetvények kora lejárt, az öntözött, fagyvédelemmel és jeghálóval ellátott intenzív gyümcsölcsösökkel lehetünk versenyképesek.
Azt gondolom, hogy el fognak tűnni azok az ültetvények, amelyek nem érik el azt a szintet, hogy hatékonyan tudjanak termelni. Tovább csökken tehát a magyar terület, ami miatt nagyon drága lesz a gyümölcs, és továbbra is importra szorulunk. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyümölcságazat rendkívül nehezen alkalmazkodik, hiszen nem lehet évente cserélni az ültetvényeket, ráadásul a klímaváltozás is a hosszú távra telepített ültetvények ellen dolgozik. De lesz itt is megújulás és korrekt válasz a kihívásokra, majd ha elértük a teljes mélypontot.
Az öntözött, fagyvédelemmel és jeghálóval ellátott intenzív gyümcsölcsösökkel lehetünk versenyképesek – Fotó: Shutterstock
Szintén elkeserítőnek látszik a sertéságazat helyzete, ami sajnos hosszú ideje igaz. Most komoly elmozdulás történt a felvásárlási árakban, ugyanis egy év alatt 87 százalékkal emelkedett a vágósertés ára. Jelent ez valódi előrelépést, reményt az ágazatnak?
Ilyen felvásárlási ár mellett azt lehet mondani, hogy körülbelül nullán van az ágazat, vagy minimális profitot termel. Az komoly gond, hogy továbbra sem jelentős a sertéságazatban az integráció, aminek a megléte egyébként láthatóan sokkal jobb eredményhez vezet a baromfiágazatban. A baromfitenyésztés már a rendszerváltozás előtt is nagyrészt integrációkban működött, a feldolgozók maguk alá szervezték a termelőket, és így van bőven tapasztalat. A sertéságazatra ez sosem volt jellemző, a rendszerváltás előtt alapvetően a háztáji sertéstartásra alapozott az ágazat. A házaktól a megyei húskombinátokba került a sertéshús, de ezek a 90-es évek után megszűntek. Újra kellett építeni a sertéságazatot, amely folyamat sajnos megakadt. Ma Magyarországon két olyan integráció van, amelyik sikeresen tud működni, illetve van néhány nagy termelő. A többi, kisebb termelő ad hoc működik, és most el fog dőlni, hogy tovább tudja-e vinni a sertéstartást vagy sem.
A háborús, inflációs, koronavírus-járvány okozta kihívásoktól teljesen függetlenül az állattartásban az állati termékeket mellőző életmód előretörése is új szemléletet kíván meg, ugyanis most már világosan látható, hogy csökken Európában az állati termékek fogyasztása. Németországban 10 százalékkal szűkült 10 év alatt. Erre a válasz szerintem az lehet, hogy
a prémium hústermékek előállítására kell koncentrálni, azaz kevesebb fogyasztónak jobb minőséget eladni.
Az állattenyésztést a nagy ökológiai lábnyom, magas kibocsátási értékek miatt is támadások érik, tehát minden afelé mutat, hogy az állattenyésztés lehetőségei redukálódni fognak.
Az állati eredetű termékek fogyasztása csökken Európában – Fotó: Shutterstock
Az új támogatási rendszer hamarosan élesedik. Hogyan készülnek erre a bankok és hogyan készüljenek fel a termelők?
Mi banki oldalról folyamatosan figyeljük az eseményeket azért, hogy képben legyünk a támogatási konstrukciókkal, mert egyrészt az ügyfél jövedelmének jelentős része abból származik, másrészt pedig nagy részt vállalunk ezeknek a beruházásoknak az előfinanszírozásában.
Felkészülniük elsősorban a termelőknek kell, mert ez nagyon fontos és biztos jövedelemforrás lesz a következő években. Mindenki legyen résen, figyeljen a részletszabályokra, hiszen új rendszer fog felállni. Ráadásul a forint-euró árfolyam miatt a normatív területalapú támogatás most mintegy 25 ezer forinttal magasabb összeg lesz hektáronként.
Mi rajta tartjuk az ütőéren a kezünket, ezt javaslom a gazdáknak is.
Az agrárium kilátásait jól szemlélteti a Takarék AgrárTrend Index ágazatonkénti értéke, a legfrissebb eredményeket a napokban tették közzé, az összefoglalót ITT lehet elérni.
A jövő évtől induló új támogatási rendszer aktualitásaival kapcsolatban az Agroinformon időről-időre beszámolunk, ebben az összefoglalóban folyamatosan frissülő tartalmat talál a hamarosan élesedő változásokról.
_fill_100x75_0.jpg)
