Két év átmeneti idő áll rendelkezésre arra, hogy az új, közös uniós agrárpolitika (KAP) szabályai életbe léphessenek, de baj lehet e két év felhasználásával – mondta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.

Átmeneti időre szükség van, hiszen a „zöldprogram” dominál az új KAP-ban, valamint az új agrártámogatási rendszer módszertana is teljesen új. Eddig ugyanis Brüsszel konkrét szabályokat hozott, pontosan meghatározva, hogy a gazdálkodóknak mit, mikor és milyen feltételekkel kell teljesíteniük a támogatásokhoz, azonban ez most megváltozott.

"Brüsszel rögzíti a követelményeket, de hogy a teljesítésük érdekében mit kell konkrétan előírni a mezőgazdasági termelők számára, azt rábízta a tagállamokra" – mondta a főtitkár.

Ezért szükség van egy straté­giai tervre, amelyet a magyarországi agrárkormányzat készít, és amelyet Brüsszellel el kell fogadtatni. Az agrárirányításnak 2021. december 31-ig kell kidolgoznia a stratégiáját, amely megszabja, hogy 2023-tól milyen követelmények teljesítésén múlik az uniós támogatások kifizetése. Ezt követően az Unió 2022. december 31-ig jóváhagyja a tagországok által benyújtott stratégiákat.

A kardinális kérdés valószínűleg a zöldkövetelményeknek való megfelelés, vagyis a műtrágya-, a vegyszer- és az antibiotikum-csökkentés lesz – fotó: Pixabay

A két év ilyen módon történő felhasználása azonban Horváth Gábor szerint nagy bajokat okozhat, mert kihagyták belőle a termelőket, ezért felül kell vizsgálni az ismertetett időtervet. Véleménye szerint lehetséges, hogy a tagországok által beadott tervek az első verziójukban nem fognak megfelelni, és Brüsszel láthatóan erre készül.

A főtitkár véleménye szerint a kardinális kérdés a zöldkövetelményeknek való megfelelés, vagyis a műtrágya-, a vegyszer- és az antibiotikum-csökkentés lesz.

Amennyiben Brüsszel csak a jövő év decemberében hagyja jóvá a stratégiát, az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat január 1-jétől nem lehetne hatályba léptetni.

Ráadásul a kalászos gabona nagy részét és a repcét addigra már javarészt elvetették, ez pedig a hazai szántóterület majdnem 30 százaléka. A repce növényvédelmére időnként már az ősszel sor kerül, ezért lehet, hogy a termelő – mivel még nem ismertek a szabályok – olyan szert használ, amelyet már nem lenne szabad, aminek azonban pénzügyi vetülete van: a támogatást csak akkor kapja meg, ha maradéktalanul megfelel az előírásoknak, ráadásul még szankció is sújthatja. Mindez azzal járna, hogy a termelőknek a ráfordításaik sem térülnek meg.