Bőven száz fölött van a hazánkban engedélyezett növénykondicionálók, talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények száma – írja Zsigó György legújabb kertészeti felhívásában. Nálunk ezt a három csoportját különböztetik meg ezeknek a nagyon sokféle szervesanyagot (huminsavakat, aminosavakat, algákat, illóolajokat, növényi hormonokat, vitaminokat, cukrokat, stb.) tartalmazó készítményeknek. Érdemes használni ezeket? Mikor, melyiket vegyem meg? Pontosan milyen betegségre jók?

Az alábbi grafikonokat Márai Géza professzor úr a saját mérései alapján készítette. Ennyivel lett szegényebb a táplálékunk és a takarmányunk 40 év alatt. Étrendkiegészítőkkel, vitamin és ásványianyag koncentrátumokkal próbáljuk helyreállítani az egyensúlyunkat. Már ősszel elkezdjük a szedésüket, az influenzajárvány előtt…

Ugyanezek a létfontosságú alkotóelemek a növényeknek is hiányoznak. Hozzánk hasonlóan gyengülnek, nehezebben állják a károsítók és a szélsőséges időjárás hatását. Főleg az ellenálló-képességük fokozására, a stresszhatások kivédésére fejlesztették ki a biostimulátorokat.

A konkrét ajánlás már bonyolultabb, hiszen ezeknek a komplex anyagoknak a hatása nagyban függ a kerttől: klímájától, talajától, a kezelendő növények fajától, fajtájától és kondíciójától, stb.

Példának okáért: a tápanyag-utánpótlási szaktanácsadó csak akkor indítja a tavaszt a gyümölcsökben biostimulátoros (humuszsavas) permetezéssel, ha biztos abban, hogy a talajban kellő mennyiségű, felvehető tápanyag van. „Különben megszakítanám a növényt! A kezelésemtől ugyanis éhesek lesznek a fák de a sovány talajból nem tudnák felvenni a szükséges tápanyagokat” – indokolta.

Az előírások, a gyártói javaslatok legalább olyan fontosak mint a növényvédő szerek esetében. Itt is el kell olvasni a címkék mondatait. Ezekből induljanak ki, a többit pedig megadja a saját tapasztalatuk. Az engedélyokiratokhoz eljuthatnak ezen az oldalon.

Zsigó György/Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara