Az Európai Bíróság határozata szerint a legelterjedtebb neonikotinoid rovarölő szerek – imidakloprid, klotiadizin, tiametoxam – szabadföldi alkalmazását 2019-től betiltják. A jövőben csupán zárt termesztőterületen használhatók, ahol – az indoklás szerint – méhekre nem tudják a károsító hatásukat kifejteni.
Az EU-döntés ellen a Cseh Köztársaság, Dánia, Románia és Magyarország szavazott, 8 EU-tagország tartózkodott a szavazástól, ezzel szemben az EU tagállamainak minősített többsége – 76,1% – a tiltó határozatot támogatta. Magyarország döntését alapvetően befolyásolta, hogy nálunk a méhpopuláció jelentős csökkenését eddig még nem észlelték, ugyanakkor hazánkban is mutatták már ki ezen szerek méheket károsító hatását.
Az EU-tagországok jelentős részében a méhpopulációk csökkenését tapasztalták számos kultúrában. 2013-ban az EU a neonikotinoid hatóanyagok virágzáskori permetezésének korlátozását vezette be. A magcsávázás is engedélyezve volt, ebben az esetben is minden lehető védekezési módot előírt a hatóság annak elkerülésére, hogy a vetés során a vetőmagról esetleg lepergő rovarölőszer-részecskék ne érintkezhessenek a méhekkel. Mindez eredményesnek bizonyult.
Magyarországon a neonikotinoid csávázószerek támogatásának jelentős indoka, hogy a felsorolt három növénykultúrát termesztik a gabona mellett a legnagyobb területen. A csávázás során a legfontosabb cél volt, hogy a rovarölőszer-tartalmú csávázószer minél kisebb mértékű leporzása fordulhasson elő. A vetőgépeket olyan berendezéssel látták el, hogy a lepergő csávázószer közvetlenül a vetőágyba kerüljön.
A neonikotinoidok alkalmazása ellen fellépő környezetvédő szervezetek aktivitását jól ellensúlyozza a magyar növényvédelmi hatóság erőteljes fellépése a szakszerű növényvédőszer-, ezen belül a rovarölőszer-használat érdekében. A neonikotinoid rovarölőszer-hatóanyagok megítélése a szakmai közvéleményben elfogadható volt.
Az EU-tagországok jelentős részében a méhpopulációk csökkenését tapasztalták számos kultúrában – fotó: Shutterstock
A kialakult helyzet elemzése
A neonikotinoid hatóanyagok kizárása csupán egy kis része annak az elkövetkező években várható növényvédőszer-hatóanyag forgalomból történő kivonásoknak, amelyekkel jelenleg számolni kell az EU tagországainak. Ennek oka, hogy az EU-ban évek óta szigorítják a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezését, azok piacra kerülésekor vagy a későbbi hatóanyag-felülvizsgálatok során.
A hatóságok számos hatóanyagot vontak ki a forgalomból, és az elkövetkező években további, sok esetben nehezen nélkülözhető hatóanyag kivonását tervezik, a hatóanyag-engedély visszavonása vagy helyettesítésre történő kijelölése útján. Alapvető az engedélyezésben kialakult koncepcióváltás:
a kockázati alapú szabályozást a veszély alapú szabályozás váltja fel, amely szembehelyezkedik az EU korábbi engedélyezési szemléletével,
egyben a világ egyéb területein változatlanul érvényesülő kockázati alapú szabályozással.
Az addig érvényes növényvédőszer-engedélyezési direktívát 2011 óta a kockázati tényezők együttes értékelése helyett felváltotta a kizárást indokló tulajdonságok vizsgálata. A kizáró tényezőknek a növényvédőszer-hatóanyagok rendszeres felülvizsgálata során történő figyelembevétele alapján
a jövőben a forgalomból kivont hatóanyagok számának jelentős csökkenésével kell számolnunk.
A növényvédőszer-hatóanyagok használatból való kizárása vagy korlátozása alapvetően megváltoztathatja a növényvédelem hatékonyságát, egyben eredményességét.
A fenti, neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek felhasználása kizárásának következménye – akár a jelenleg ismert leghatékonyabb, magcsávázó szerként történő felhasználás esetén is – csak a kevésbé hatékony talajfertőtlenítéssel vagy állománypermetezéssel oldható meg.
Ami a betiltott három neonikotinoid rovarölő szert illeti, a tiakloprid és az acetamiprid hatóanyag (ugyancsak neonikotinoid típusú anyagok) továbbra is alkalmazhatók repcében, kukoricában, napraforgóban. Ezek a hatóanyagok a vizsgálatok szerint kevésbé károsak a méhekre, de a megfelelő hatékonyság biztosítására a csávázásnál alkalmazottnál magasabb dózisban kell őket használni, ami fokozza a környezet terhelését.
A várható további problémák
• A kitiltott hatóanyagok helyett alkalmazott, kevésbé hatékony termékekkel végzett védelem alacsonyabb hatékonysága miatt a védekezés költsége növekszik, egyidejű csökkenő termésmennyiség és gyengébb minőség mellett.
Magyarország nettó exportőrből nettó importőrré változhat kukorica, gabonafélék, napraforgó esetében – fotó: Shutterstock
• A mennyiségi és minőségi visszaesés a mezőgazdasági termesztés gazdaságosságát és a gazdaságok bevételét csökkenti.
• A terméscsökkenés miatt Magyarország nettó exportőrből nettó importőrré változhat kukorica, gabonafélék, napraforgó esetében, ami importból való beszerzést tehet szükségessé.
• A hosszú távon bekövetkező, megnövekvő terménybehozatal növekvő élelmiszerárakat és egyes kultúrák termesztésének ellehetetlenülését okozhatja.
• A csávázás során a hektáronként kijuttatott növényvédő szer környezetterhelése a legalacsonyabb, összehasonlítva a talajfertőtlenítéssel vagy a kártevők ellen alkalmazható állománypermetezéssel.
Nehéz megbecsülni a várható terméskiesés mennyiségét és értékét. Az éghajlat változása – a nyári hőségnapok számának emelkedése, a fagyos napok számának csökkenése – a kártevők szaporodásának kedvez. A felmelegedéssel egyidejűleg az éves csapadékmennyiség csökkenése várható. A hőmérséklet-emelkedéssel egyidejűleg számolni lehet új kártevők, pl. a gyapottok-bagolylepke áttelelésével. Mind gyakrabban hallunk a bekerülő invazív fajok előfordulása gyakoriságának növekedéséről.
Hogyan védekezhetünk a kártevők ellen a szer betiltása után?
Integrált növényvédelem lehetősége a rovarkártevők elleni védelemben
• genetikai védelem – fajtaválasztás, a fajta genetikájába kódolt rezisztencia kihasználása
• agrotechnikai védelem – minden olyan művelési módszer felhasználása, ami a termesztett kultúra kártevők elleni rezisztenciáját támogatja
• biológiai és biotechnológiai védekezés – természetes ellenségek védelme, felszaporítása, biológiai készítmények alkalmazása
• kémiai védelem – állományvédelem alkalmazása, csávázószerek hiányában
A fentiek közül az agrotechnikai védelem emelendő ki, amelynek hagyományai léteznek és alkalmazhatók lehetnek. Eszközei a vetésforgó, talajművelés, a növények harmonikus táplálása, a vetésidő helyes megválasztása, gyomszabályozás, optimális állománysűrűség. Leghatékonyabb a vetésforgó lehetne, ha Magyarországon a mezőgazdasági terület több mint felén nem kukorica és kalászos teremne, ami az önmaga utáni termesztés gyakori előfordulásához vezet.
A táblaméretek csökkentése, a termesztett kultúrák számának növelése előnyösen hatna az agrotechnikai védelem hatékonyságának emelésére. Ide tartozik az erre alkalmas területeken a forgatásos művelés alkalmazása, ami az erózió elleni védelemhez járul hozzá, csökkenti az árvakelést, ami a rovarkártevők elleni védelem egyik eszköze lehet, egyéb előnyök mellett.
A biológiai védekezés jelenleg csak kevés károsítóval szemben és kis területen alkalmazható. A lehetőségek között változatlanul a kémiai védekezésre kell koncentrálnunk.
A kijuttatást optimális időben, pontosan a célfelületre kell kijuttatni, valamennyi biztonsági előírás megtartásával.
A kártevők megjelenésének és terjedésének előrejelzésén alapuló preventív védelemmel jelentős mértékben csökkenthető a felhasználásra kerülő hatóanyagok mennyisége, és csökkenthető a környezet növényvédőszer-terhelése. A helyspecifikus, precíziós növényvédelem a növénytermesztésben új lehetőségeket nyit meg, amelyek kihasználása jelentős előrelépést jelenthet.
Napraforgó
A napraforgóban a talajlakó kártevők és a barkók ellen elsősorban csávázással történt a védekezés. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ez a megoldás nem lehetséges, helyette alternatívaként lehetséges a talajfertőtlenítés, amelynek negatív környezeti hatásai sokkal jelentősebbek, mint a neonikotinoid csávázással kapcsolatos környezeti aggályok.
A napraforgó rovarkártevői ellen a levéltetvek és mezei poloskák elleni védekezést érintik a leginkább a tervezett hatóanyag-kivonások – fotó: Shutterstock
A kivonásra kijelölt hatóanyagok: tiakloprid, cipermeztrin, helyettesítésre jelölt hatóanyagok a lambda-cihalotrin és a pirimikarb. A tiakloprid és a pirimikarb helyettesítésére az acetamiprid alkalmazható, a cipermetrin és a lambda-cihalotrin helyettesítésére rendelkezésre állnak a további, engedély-visszavonástól nem fenyegetett piretroid hatóanyagok.
Ezek alapján időlegesen megoldottnak látszik a helyettesíthetőség, de ez a megoldás csak átmeneti, mert a szűkülő hatóanyag-kínálat következtében várhatóan gyorsan kialakul a kártevőkben a szerrezisztencia. A napraforgó rovarkártevői ellen a levéltetvek és mezei poloskák elleni védekezést érintik a leginkább a tervezett hatóanyag-kivonások.
A repce rovarkártevői ellen alkalmazható szerek nem különböznek a napraforgóétól.
Kukorica
A kukorica nagy területi kiterjedése miatt az integrált növényvédelem néhány fontos eleme csak korlátozott módon alkalmazható hazánkban. A vetésváltás csaknem ellehetetlenült, ami ezért problematikus, mert megfelelő vetésforgóval egyes gyomnövények, károsító rovarok és betegségek visszaszorítása megoldható lenne. Emiatt a teljes termesztési technológia fontos részét képezi a vegyszeres növényvédelem.
A neonikotinoid csávázószereknek különösen a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica-termesztésben volt szerepük. A kukoricabogár-lárvakár elleni védelmen kívül pattanóbogár-lárvák, cserebogárlárvák elleni talajfertőtlenítésre megmaradnak a teflutrin és a lambda-cihalotrin hatóanyagú granulátumok.
A neonikotinoid csávázószereknek különösen a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica-termesztésben volt szerepük – fotó: Shutterstock
A talajfertőtlenítés azonban ebben az esetben is sokkal nagyobb környezeti terhelést jelent, mint a csávázás, aminél a környezetbe kikerülő hatóanyag mennyisége jóval kevesebb, mint egyéb kijuttatási technológiák esetében.
A rovarkártevők elleni – igen ritkán alkalmazott – állománykezelésre a jelenleg használatban levő hét piretroid típusú hatóanyag közül kettő kivonását tervezi az EU, ami az alkalmazható hatóanyagok körének gyors szűkülésével a rezisztencia kialakulásának további gyorsulását okozhatja.
A neonikotinoid típusú csávázószerek felhasználásnak évek óta tartó felfüggesztése, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal által megállapított kockázatok és ennek nyomán az EU tilalma is ellentmondásos szakvéleményezésen alapultak.
A neonikotinoidok betiltása után sem csökkent a méhpusztulás Franciaországban.
Az Egyesült Királyságban a csávázás hiányában súlyossá vált repcebolha-kártétel miatt 2015-ben 22 ezer hektár repcét kellett kiszántani, ezzel tetemes anyagi kárt okozva a termelőknek.
Egyes EU-tagországokban szükséghelyzeti felhasználási engedélyeket kellett kiadni a repcében kialakult kártételi veszély miatt.
A kémiai védelem hatékonyságának fenntartása és a rezisztencia kialakulása késleltethető szerkombinációk alkalmazásával. Remélhető, hogy a növényvédőszer-fejlesztés, új termékek piacra hozatala könnyítik a gazdálkodók helyzetét.
