Az MNB az NHP egyes finanszírozási lehetőségek bővítése mellett döntött a program kapcsán beérkezett vállalkozói és hitelintézeti szakértői véleményeket figyelembe véve, a módosítások 2014. január elsején lépnek hatályba - közölte a jegybank a honlapján.

A jegybank állásfoglalást juttat el a hitelintézeti partnereinek az őstermelők és családi gazdálkodók hitelezéséről, mert nem tartja az NHP feltételrendszerével ellentétesnek a Magyarország területén működő több mint 500 ezer őstermelő és családi gazdálkodó hitelezését.

A módosítások között szerepel az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösszeg megemelése: az NHP első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre - új hitelek nyújtása és forinthitel-kiváltások - és devizahitelek kiváltására külön-külön a jelenleg érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedik. Továbbá bővül a hitelnyújtó szervezetek és az engedélyezett termékek köre is, a lízinggel.

Az MNB közleménye leszögezi: a program továbbra is a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelhez jutását kívánja elősegíteni, a résztvevők körének meghatározásánál a kkv-törvény fogalmai az irányadóak. Az NHP-ban részt vevő vállalatok körét illetően sem ágazatok, sem egyéb kritériumok tekintetében nem határoznak meg sem kizáró, sem megengedő feltételeket, leszámítva a visszaélések elkerülése érdekében tett korlátozásokat.

A közlemény rámutat: a maximálisan felvehető hitelösszeg megemelésével azok a kkv-k sem szorulnak ki az NHP második szakaszából, amelyek az első szakaszban forinthitel-kiváltás miatt a limit megemelésének hiányában már nem tudnák beruházási terveiket refinanszíroztatni a második szakaszban. A jegybank szeptember végi adatai alapján a teljes kkv-hitelállomány csaknem 25 százalékát teszik ki a 3 milliárd forintnál nagyobb összegű kölcsönök, amelyek döntő hányada beruházási hitel. A hitelösszeg megemelése a középvállalatok beruházásainak finanszírozásában játszhat szerepet, ami nagymértékben hozzájárulhat a hazai foglalkoztatás és export bővítéséhez.

A lízingügyletekkel tovább bővül az eszközalapú finanszírozás lehetősége. A lízingcégek bevonásával a tájékoztatás szerint az MNB azon a korábbi korlátozáson enyhít, hogy a II. pillérben csak hitelintézetek által nyújtott lízing váltható ki. A pénzügyi vállalkozások által korábban nyújtott lízingek nagy arányban deviza alapúak, így ennek megengedésével számos kkv szabadulhat meg árfolyamkitettségétől. Jóllehet a lízingcégek által nyújtott lízing kiváltására eddig is jelentős igény mutatkozott a vállalkozások részéről, ezt a korlátozást a lízingcégek védelme tette szükségessé. Ennek hiányában ugyanis a program első szakaszában tömegével váltak volna meg tőlük az ügyfeleik, miközben lízingcégek a programban eddig nem vehettek részt, ezáltal működésük ellehetetlenült volna.

Az MNB jelezte: a feltételek kialakításakor tekintettel volt azok pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásaira és a versenysemlegességi szempontokra is, a döntés előtt egyeztetett a Magyar Lízingszövetséggel, és további konzultációt kíván folytatni a részletszabályok kialakítása során.

A jegybank a következő napokban még egyeztet a hitelintézetek szakértőivel, és számít a garanciaszervezetek fokozottabb szerepvállalására, hogy a kisebb, kockázatosabb vállalkozások is megerősödhessenek, növekedhessenek.

A jegybank 2013. áprilisában hirdette meg a növekedési hitelprogramot. A három pillérből álló program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése, és ezáltal a pénzügyi stabilitás megerősítése volt. A monetáris tanács 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az NHP második szakasza során a teljes 2.000 milliárd forintos keretösszeg, illetve abból az első 500 milliárd forintos részlet 90 százaléka csak új hitelek nyújtására, míg 10 százaléka a meglévő hitelek kiváltására fordítható.