Magyarországon nem igazán volt jellemző a megújuló energiaforrások használata a rezsicsökkentés-csökkentés előtt, azonban augusztusban szinte felrobbant a napelemes rendszer telepítése iránti kereslet: a júliusban korszerűsítést tervezők aránya 16-ról 40%-ra nőtt, de a háztartási méretű naperőművek összteljesítőképessége egyébként is növekedett az utóbbi években, ahogy a technológia is folyamatosan fejlődik.
Agrofotovoltaikus rendszer: napenergia és legelő
A Portfolio szerint 2021-ben a magyar villamosenergia-rendszer bruttó teljesítőképességének közel 19%-át a nagy napelemparkok adták. Idén márciusban egy rövid ideig a teljes hazai fogyasztás több mint 31%-át fedezték! Ez nagy előrelépés, hiszen 2020-ban még csak 12% volt a megújuló energiaforrások aránya, ami messze elmarad az EU-s 37%-os átlagtól. Az úniós energiamixben a megújulók nagy része szél- és víz-, a napenergia részaránya 5,2%.
A földtörvény alapján 2018 óta lehetséges naperőmű céljára termőföldet kivonni a termelésből, de ez 2021-ben annyiban változott, hogy ha terület továbbra is mezőgazdasági célra használható marad, akkor nem minősül termőföldkivonásnak. Kézenfekvő tehát, hogy legelőként hasznosítsuk, hiszen fű nő, árnyék is van, legfeljebb művelésiág-változást kell bejelenteni. Ez lehetőséget ad a gazdaságoknak is napelemparkokkal kiegészíteni, diverzifikálni az energia-portfóliójukat.
Jelentős a szél szerepe az úniós energiamixben, a juhokat a lapátok hangja sem zavarja – fotó: Pixabay
Fűnyírás kontra legeltetés
A fűnyírás sokaknak púp a hátán, mégis kötelezőnek érzik, aminek az oka lehet esztétikai, vagy szociológiai félelmek (mit szól a szomszéd). A napelemparkok alatt pedig jobbára fű nő: más nem nagyon, valamilyen réti növénytársulás, jobb esetben méhlegelő, mindenesetre néha kaszálni kell.
Egy holland gépkereskedő kifejezetten ehhez fejlesztette és értékesíti a Solarmow 23-at, számolt be a Gépmax. Amint a neve is mutatja, a távirányítós robotfűnyírót direkt a napelemek alatti gyep nyírására tervezték. Ez eredetileg egy Hymach Herbhy QB23 fűnyíró, amelyet a Dutch Landscaping Solutions saját igényeire igazított:
Kérdés, hogy mekkora területen használható, és főleg mennyire fenntartható: a megtermelt napenergia hány százaléka szükséges a gép előállításához, működtetéséhez? Nyilvánvaló korlátja ennek a megoldásnak a terület mérete, van, ahol szóba se jöhet az, hogy sétálgassunk a gép mellett.
De minek füvet nyírni, ha van birka?
Európa legnagyobb naperőműve egészen más hozzáállást képvisel. Spanyolország délnyugati részén található az üzem, melynek a kapacitása 590 MW; másfél millió összekapcsolt napelempanel termel áramot, írja a Napi.hu.
Nem csak az különleges, hogy már az erőmű elkészülte előtt megkötötték a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, így biztos a nyereséges működés, hanem az is, hogy a terület ökológiai gondozását teljesen természetesen, fenntartható módon képzelik el: se robot, se drón, a napelemek árnyékában juhok legelnek 1300 hektáron:
A legnagyobb napelempark Magyarországon a Kaposvár melletti, ez 200 hektáron terjeszkedik, teljesítménye ötször akkora, mint a többi nagyobb hazai naperőműnek. Ekkora területen azért elmajszolgathat egy juhnyáj!
